Az Olt és a Maros legendája Gyergyóba vezeti a vándort. A Keleti-Kárpátok erdő borította vonulatai tűnnek elé, tetejükön harmatos hegyi legelőkkel és kaszálókkal, fel-felbukkanó mesebeli mészkőszirtekkel, és vadonjában az egymástól karnyújtásnyira eredő ikerfolyóival, a Marossal és az Olttal. A Maros mentén, mint Tündérországnak egy külön tartománya, széles medence terül, ahol apró falvak múlatják az időt. Dolgos katolikus székelyek élnek itt, jó ezer éve barátságban a természeti kincsekkel, az erdővel, a fával, az állatokkal és a földdel, ami néha éppoly kemény, mint maga a székely.
Gyergyói-havasok 2. – A Maros és az Olt bölcsője
145. rész
A Tekerőpatak és Újfalu között húzódó Kilyénfalva takaros házait alig több mint 800 székely magyar lakja.
„Kilyénfalva nemcsak legkisebb, hanem legújabb faluja is Gyergyónak”, írta Orbán Balázs. Persze a székelyek máshogy mérik az időt, itt az „új” is legalább párszáz éves. Egész pontosan 1616-ban említik először a települést a birtokösszeírásban.
Az 1761-ben épült templomot Mária Magdolna tiszteletére szentelték fel.
Márton Áron lelki és szellemi utódja, Jakab Antal emlékét a templom mellett a közösségi házban kis könyvtár és emlékszoba őrzi. A püspök közel 13 évig raboskodott Románia kommunista börtöneiben, hitét mégsem tudták megtörni. 1980-ban vette át Márton Áron helyét és megyéspüspökként átvezette egyházát a hit- és magyarellenes rémuralom útvesztőin. Hálát is adott az Istennek, hogy kilyénfalvi székelynek teremtette.
Bővebben...A Csíki- és a Gyergyói-medence vízválasztóján, a Gyergyói-havasok és a Hargita közötti Geréces-nyeregben foglal helyet Erdély egyik legjelentősebb hegyvidéki üdülőhelye, Marosfő.
Rövid, de meredek kaptató után a Csíkot Gyergyótól elválasztó Vaslábi-hegygerinc egyik fő csúcsán, a Fekete-Rez tetején találjuk magunkat. A fenyők övezte tenyérnyi csúcstisztás nem sok kilátással kecsegtet. Haldjunk tovább a Fekete-Rez délnyugati oldalába, a páfrányos őserdőbe, melynek mélyén Erdély legnagyobb folyója bukkan elő. A Maros, mely itt még csak kicsi ér.
Továbbhaladva a Maros-menti fenyvesben visszatérünk a Fekete-Rez széles pusztájára, ahonnan csodás kilátás nyílik a Gyergyói-medencére.
Bővebben...A Lok-pataka völgye már a hegység legérdekesebb barlangjához, a Súgóhoz vezet. A barlang bejáratához kanyargó Boldogasszony papucsa tanösvény többek között a környék élővilágát is bemutatja.
A Súgó-barlangot a múlt század elején még kincskeresők kutatták. Tudományos feltárását a II. világháború megakasztotta. A járatot csak a ’70-es években nyitották meg. A kivételes természeti érték csak felügyelettel látogatható.
A Keleti-Kárpátok egyik legjelentősebb cseppkőbarlangja gyűrődéses mozgások során, vetők és repedések mentén, dolomitos és kristályos mészkőben alakult ki.
A Súgó varázslatos birodalmának szűk folyosói kis termekbe torkollnak, melyekben külön kis mesevilágok várnak bennünket. A változatos cseppkőképződmények és sziklaalakzatok a teremtő erő évezredes munkájának gyümölcsei.
A mélyben uralkodó mostoha körülmények, a 95 %-os páratartalom, és a 7-9 fokos hőmérséklet ellenére élővilága igen változatos. Számos rovar és denevérfajnak nyújt otthont.
Bővebben...A Hegyes-kő után az ellaposodó hegyháton érhető el a Gyergyói-havasok vaslábi csoportjának legmagasabb csúcsa, az Olt és a Maros vízválasztóját képező Sipos-kő teteje.
Az elnyúló csúcsplató környékét a Rezhez hasonlóan fák nőtték be, így itt sincsenek jó kilátások.
Bővebben...A Nagy-Hagymás és az Öcsém az út során többször is visszaköszön. Kovácspéter hágójának közelében a Maros ikertestvére az Olt buggyan elő a földből.
Bővebben...Ahhoz, hogy elérjük a Csofronkát, meg kell kerülni a Kovácspéter-havast és a Meggyes-tetőt is. A Meggyes alatt a Ló-havas irányába vezet az út, melynek nagyívű pusztájáról már a Gyilkos-tó környéke és a Békás-szoros sziklavilága is előtűnik.
A Csofronka süvegére drótkötél segítségével kapaszkodunk fel. A csúcson gyopárdíszes kereszt fogadja a vándort.
Bővebben...