A Teke­rő­pa­tak és Újfa­lu között húzó­dó Kilyén­fal­va taka­ros háza­it alig több mint 800 szé­kely magyar lak­ja.

„Kilyén­fal­va nem­csak leg­ki­sebb, hanem leg­újabb falu­ja is Gyer­gyó­nak”, írta Orbán Balázs. Per­sze a szé­ke­lyek más­hogy mérik az időt, itt az „új” is leg­alább pár­száz éves. Egész pon­to­san 1616-ban emlí­tik elő­ször a tele­pü­lést a bir­tok­össze­írás­ban.

Az 1761-ben épült temp­lo­mot Mária Mag­dol­na tisz­te­le­té­re szen­tel­ték fel.

Már­ton Áron lel­ki és szel­le­mi utód­ja, Jakab Antal emlé­két a temp­lom mel­lett a közös­sé­gi ház­ban kis könyv­tár és emlék­szo­ba őrzi. A püs­pök közel 13 évig rabos­ko­dott Romá­nia kom­mu­nis­ta bör­tö­ne­i­ben, hitét még­sem tud­ták meg­tör­ni. 1980-ban vet­te át Már­ton Áron helyét és megyés­püs­pök­ként átve­zet­te egy­há­zát a hit- és magyar­el­le­nes rém­ura­lom útvesz­tő­in. Hálát is adott az Isten­nek, hogy kilyén­fal­vi szé­kely­nek terem­tet­te.

Hazajáró epizódban szerepelt:

• 145. rész: Gyergyói-havasok 2. — A Maros és az Olt bölcsője