Az Erdélyi-medence és a Görgényi-havasok találkozásánál, a Maros és a Görgény összefolyásánál, fontos utak metszéspontján van Szászrégen. Az Árpádok előtt már lakott településre a tatárjárás után szászok érkeztek, akik hamar uradalmi központtá fejlesztették. Ám a régi időkből nem sok emléke maradt. Legősibb temploma 14. századi, ma már az evangélikusoké. A 15. században már mezőváros Régent a császáriak, majd a törökök is feldúlták. 1660-ban Kemény Jánost itt választották erdélyi fejedelemmé. De megemlegette a ’48-as szabadságharcot is, amikor a székely-szász harcokban a lángok martaléka lett. A boldog békeidők évtizedeiben a Felső-Maros vidék egyik központjává fejlődött. Ám jött a kőszívű 20. század és egykori szász jellegét végleg elvette. Az elűzött németek helyére románok telepedtek, akik jelenlétüknek a városban úton útfélen harsány – és néhol megmosolyogtató – jeleit is adják.

Magyar emlékekkel főleg a régeni katolikus templom kertjében találkozhatunk, ahol szoborpark őrzi nagyjaink emlékét. Márton Áron püspök, vagy Szent István király mellett itt állna Wass Albert szobra is, ha a román hatalom el nem távolíttatta volna.

A Felső-Maros mente magyarsága főleg református. Régeni templomuk 1890-ben épült. A környék magyar közösségét szolgálja, de vendégházként is működik a Dió ház, amelyet Demeter József református lelkész álmodott meg.

Egy maroknyi magyar él Görgényszentimrén is. Van miből táplálkozniuk, hisz a királyi vár alatt kialakult település a középkortól egészen a 19. századig mezőváros, és sokáig a görgényi uradalom székhelye volt. A környék erdői mindig is bővelkedtek nagyvadakban. A lerombolt vár köveiből épült kastély II. Rákóczi György erdélyi fejedelemsége idején már jeles vadászatok központja volt. A 18. században a Bornemissza család átépítette, 1848-ban a románok feldúlták, majd a helyreállítás után, 1881-ben Habsburg Rudolf trónörökös vadászkastélya lett.

A millennium idején épült katolikus templom előtt Szent Imre szobra emlékeztet a falu védőszentjére. A református temploma a legrégebbi. Szent helyeik még itt vannak, de az elvándorlás, az asszimiláció és a magyar nyelvű oktatás megszűnése miatt a magyarok száma erősen lecsökkent.

A Görgény jobb oldali mellékága, a Kásva-patak völgyének felső részén fekszik Görgényüvegcsűr. Régen itt csak erdőségek voltak, aztán történt, hogy a környék birtokosa, ifjabb Bornemissza János báró 1760 körül egy német barátjával a rengetegben vadászva kvarcot találtak. Miután bükkfa is volt bőven a környéken, a báró úgy döntött, üveghutát létesít. Jöttek is családostul az üvegfúvómesterek, Morvaországtól Németországon át Itáliáig. Ők voltak az első lakói a településnek, ami 1847-ben lett önálló község. Bornemissza bárónak munkásai lelki és szellemi életére is volt gondja, 1781-ben fakápolnát építtetett, ami helyén 100 évvel később épült fel a mai templom. 1872-ben iskola is épült. Előtte a parkban, Erzsébet királyné hajdani emlékműve áll a két világháború áldozatainak a nevével.

A Fancsal tűzhányó északi taraján hiába keresünk tisztást, csak egy tenyérnyi helye nyújt kilátást. De a Laposnya felé húzódó völgyek és hegyoldalak végtelen fenyőrengetegeinek látványáért bőven megéri feljönni ide.

A Görgényi-havasok másik nevezetes északi tömbje a Zászpás-tető. A Görgényi-havasok északi gerincének egyik mellékágán foglal helyet a Zászpás-csúcs. Hegyes sziklatetejéről elképesztő látvány tárul elénk.

A Marosba ömlő patakok szabdalta havasi tájon körös-körül óriási erdőség terjeszkedik. Északi irányban a Felső-Maros áttörésén túl a Kelemen-havasok gerince húzódik.

Alattunk a Szalárd-patak vízgyűjtő medencéje húzódik.

Dél és nyugat felé madártávlatból láthatjuk a Görgényi-havasok északi gerincének csúcsait. A Fancsal mögött a háttérben a főgerinc déli vonulata is előkerül a Mező-havas tömbjével.

Keletre fordulva a Gyergyói-medence fekszik a mélyben, a Gyergyói-havasokkal keretezve.

A Galonya patak Marosba ömlésénél, az apró Galonyán ma is áll a híres nevezetes vadászház, amit annyi magyar író és költő megénekelt már. A marosvécsi Erdélyi Helikon irodalmi kör alapítója, báró Kemény János unokája, Nagy Kemény Géza él itt, s a nagymamájáról elnevezett Auguszta-vadászkastélyában vendégházat üzemeltet.