Hazajáró műsorok

Gömör-Tornai-karszt I. – Alsó-hegytől Felső-hegyig

29. rész

Eljött az ideje, hogy a Kárpáti hegyóriások után az alacsonyabb, de annál változatosabb felszínformájú tájékon, történelmi hazánk legnagyobb karsztvidékén, a Gömör Tornai-karszton is ámulatba essen a Hazajáró. A sziklagyepekkel, karsztbokorerdőkkel, széles rétekkel és víznyelőkkel díszített, hatalmas mészkőtáblát az évmilliók alatt a folyóvizek alaposan megdolgozták és hét fennsíkra szabdalták. A hullámos felületű felszín alatt pedig kisebb-nagyobb üregek ezreit, cseppkőképződményekben gazdag barlangokat vájtak ki, amelyek ma már a világörökség részét képezik. De a víz mellett a gyarló emberi szándék is belehasított e vidékbe, amikor a trianoni sorompó tájakat, városokat, embereket választott el egymástól. Ám a Hazajáró nem ismer határokat. Az Alsó-hegyről indulva a széles Szilicei-fennsíkot keresztülszelve a Felső-hegyig körbejárjuk a Tornai-medencét. Közben ellátogatunk a karsztot övező apró, magyar lakta falvakba, hogy kezet szoríthassunk nemzeti hagyományaikat hűen őrző honfitársainkkal.

Látnivalók

Látnivalók / Felvidék / Abaúj-Torna

A fénykorában hatalmas kiterjedésű erősség egykoron a Miskolcot Kassával összekötő Bódva-völgyi utat és Torna vidékét őrizte. A legenda szerint a várat IV. Béla idejében egy nagy gyémántért cserébe építette fel egy juhász, akit Bebeknek hívtak. Jó helyett választott, hisz maradék falairól elragadó a panoráma a környék karszthegyeire. A tekintélyes várat annak rendje és módja szerint a császáriak rombolták le a 17. században.

Bővebben...

A maradék haza északi tájainak turisztikai gyöngyszemeit összekötő, több mint 1100 km hosszú kék túraútvonal karsztvidéki szakasza érinti az 1940-es években vadászterület céljából kiürített és elbontott község, Derenk maradványait is.

Bővebben...

A környék legnagyobb karsztplatója, a Szilicei-fennsík. A felszínt eredetileg erdő borította, amit a környék népe kitermelt, és a területet legelőnek kezdte használni. Így, a talaj lepusztulásával alakultak ki a fehérlő karrmezők. A korszellem már kikoptatta a szarvasmarha és a juh legeltetését, így mezőt egyre inkább kezdik visszahódítani a karsztbokorerdők. A Szilicei-fennsík északi peremén fekszik a Leánykő. Innen kilátás nyílik a Rozsnyói-medencére, a Sajó völgyére a Pozsáló-hegyre és Krasznahorka várára. Az erdő II. világháborús katonasírt rejt.

Bővebben...

A falu ékessége az Andrássy család által építtetett katolikus templom, ahol megtalálható Ulman István helyi fafaragó alkotása, a kopjafa, ami a második világháború idején a község területén dúló harcokban elesett magyar katonák sírhelyére emlékeztet.

Bővebben...

A Gömör-Tornai Karszt területén több ezer barlangot tartanak számon. Ezek egyik gyöngyszeme a Buzgó-barlang, ami a világ egyik legnagyobb cseppkövét rejti. A barlang csak vezetővel látogatható.

Bővebben...

A Felső-hegy karsztfennsíkja a környék legmagasabb vonulata, néhol egészen 800 méter fölé emelkedik. A szélesen hullámzó háton gyertyános erdők és felhagyott legelő rétek váltogatják egymást. A Kerek-hegyi sziklákról csodás kilátás nyílik a Torna patak medencéjére. Tovább haladva elérjük Galamboskőt. A legenda szerint IV. Béla király – miközben a muhi csatából menekült – a sziklák között talált menedéket, és az ott fészkelő galambok tojásaival csillapította éhségét. Innen kapta a nevét Galamboskő.

Bővebben...