Hazajáró műsorok

Gömör-Szepesi-érchegység – A mánták öröksége

277. rész

“Szepes vármegyének délkeleti vidéke ősidők óta híres érctermő hely. Az érctermelés a Gölnic vizét környező hegysorok völgyeiben fejlődött ki általános népfoglalkozássá. Évszázadokon át olyan jelentőssé vált, hogy egész lakosságának jó- és balsorsát, világnézetét és közjellemét a bányaművelés szerencséje kormányozá. Ez a bányavidék jó időkben széles országrésznek kincsesháza.”

Hajnóci R. József: A szepesi bányavidék természeti viszonyai és bányászata (1904)

Jól mondta, bizony, Szepes vármegye királyi tanfelügyelője: nincsenek látványos formakincsei, de erdő borította felszíne alatt valódi kincseket rejt a Gömör-Szepesi-érchegység. A változatos felépítésű vonulatban rejlő lehetőségeket királyaink is felismerték: német telepesekre bízták ásványkincsei kiaknázását. A bányászat meghatározta Szepes, Gömör és Abaúj-Torna határvidékének arculatát. De Felvidéknek ebben a zugában sem állt meg az idő. A mánták már csak a táj emlékei, melyeket épített örökségükből és az Érchegység rengetegeiből próbálunk előbányászni, miközben a vidék kiaknázatlan turisztikai lehetőségeit is számba vesszük.