Garammenti-hátság — Léva és környéke
Hazajáró műsorok

Garammenti-hátság — Léva és környéke

261. rész
"Ne sírj, ne sírj édesanyám, szabad lesz még a mi hazánk..."
Barti népdal

A Garam, kisza­ba­dul­va a vul­ká­ni hegyek szo­rí­tá­sá­ból, lelas­sít­ja lép­te­it, és a Kis­al­föl­dön talál­ja magát. Nyu­gat­ról az Újbá­nyai-hegy­ség foly­ta­tá­sa­ként a Duná­ig ala­cso­nyo­dó domb­sor kísé­ri az útját. Alsó völ­gyé­nek szí­vé­ben őrzi Fel­ső-Magyar­or­szág kapu­ját az ősi Léva, ame­lyet egy­szer áldott, más­kor meg­vert a sors keze, míg végül egy ide­gen állam­ban talál­ta magát. Ha vala­hol, ezen a vidé­ken a kite­le­pí­té­sek és a lakos­ság­cse­re gyö­ke­re­sen átraj­zol­ta az etni­kai viszo­nyo­kat. A hegyek és a sík­ság talál­ko­zá­sá­nál húzó­dó nyelv­ha­tár erő­sza­kos dél­re tolá­sá­val Bars vár­me­gye ősi, szín­ma­gyar tájé­ka néhány évti­zed alatt elvesz­tet­te magyar több­sé­gét. Léva és kör­nyé­ke így egy­szer­re szól a kite­le­pí­tet­tek tra­gé­di­á­já­ról, de az itt mara­dot­tak küz­del­mé­ről is.

Látnivalók / Felvidék / Bars

A 12. szá­zad­ban épült fel az egyik leg­ősibb falu, Var­sány Szent Anná­nak szen­telt temp­lo­ma. Mára az ódon épü­let — átvé­szel­ve a zord idő­ket – a vidék leg­ré­geb­bi épí­tett örök­sé­gé­vé vált.

Bővebben...

Szent Lász­ló király tisz­te­le­té­re szen­telt, kato­li­kus temp­lo­muk 1805-ben épült. A tör­té­nel­mi emlék­fal az egész fel­vi­dé­ki magyar sors jel­ké­pe.

Bővebben...

Erre veze­tett a zarán­do­kok útja is a pálo­sok mária­csa­lá­di kegy­he­lye felé. Úgy tart­ja az emlé­ke­zet, hogy Poz­ba mel­lett az erdő­ben rend­re meg­pi­hen­tek. Egyik alka­lom­mal for­rás­ra buk­kan­tak, mely­nek vizé­től cso­dá­la­tos gyó­gyu­lá­sok tör­tén­tek. A cso­dák híre messze ter­jedt, így lett a koráb­bi pihe­nő­hely, Poz­ba maga is a búcsú­sok új úti­cél­ja. 1841-ben kis kápol­na is épült a cso­da­kút köze­lé­ben, ami később össze­dőlt, de Har­ris József espe­res-plé­bá­nos buz­gól­ko­dá­sá­ra 1914-ben újra­épült a Hét­fáj­dal­mú Szűz­anya tisz­te­le­té­re. Sőt, Har­ris József 12 esz­ten­dő múl­va egy másik kápol­nát is emel­te­tett, Szűz Mária szent neve tisz­te­le­té­re.

Bővebben...

A pálo­sok messze híres mária­csa­lá­di kegy­he­lye az évszá­za­dok során magá­ra maradt. A pálo­sok 1512-ben épí­tet­tek az Alföld és a Fel­föld össze­ölel­ke­zé­sé­nél a Bol­dog­sá­gos Szűz tisz­te­le­té­re temp­lo­mot és kolos­tort. A szer­ze­tes­ren­dek fel­osz­la­tá­sa után men­ni­ük kel­lett, de pusz­tu­lá­sát egy 1863-as vil­lám­csa­pás okoz­ta. Ami­kor Fel­vi­dék déli része 1938-ban vissza­tért, még vol­tak lel­kes kez­de­mé­nye­zé­sek az újjá­épí­té­sé­re, de az újabb elcsa­to­lás meg­pe­csé­tel­te sor­sát, így las­san az enyé­sze­té lesz.

Bővebben...

Far­nad erős népét meg­té­páz­ta a tör­té­ne­lem, de min­dig volt ere­je újra­kez­de­ni. A II. világ­há­bo­rú­ban is sok hely­bé­li adta vérét a hazá­ért. Rájuk emlé­kez­nek a fake­resz­tek a temp­lom mögöt­ti teme­tő­ben.

A kato­li­kus temp­lom falán emlék­táb­la is hir­de­ti a hősök hal­ha­tat­lan­sá­gát. A falu köz­pont­já­ban ma is áll a ’48-as emlék­mű, amit még Kos­suth Lajos szü­le­té­sé­nek 100. évfor­du­ló­ján, 1902-ben emel­tek.

Bővebben...

Érde­mes betér­ni Nagy­öl­ve­den a Szent Őran­gya­lok tisz­te­le­té­re szen­telt kato­li­kus temp­lom­ba, amely 1735-ben épült.

Itt jár­tunk­kor az újon­nan meg­nyílt táj­há­zá­ba is tér­jünk be.

Bővebben...