A 12. században épült fel az egyik legősibb falu, Varsány Szent Annának szentelt temploma. Mára az ódon épület – átvészelve a zord időket – a vidék legrégebbi épített örökségévé vált.

Szent László király tiszteletére szentelt, katolikus templomuk 1805-ben épült. A történelmi emlékfal az egész felvidéki magyar sors jelképe.

Erre vezetett a zarándokok útja is a pálosok máriacsaládi kegyhelye felé. Úgy tartja az emlékezet, hogy Pozba mellett az erdőben rendre megpihentek. Egyik alkalommal forrásra bukkantak, melynek vizétől csodálatos gyógyulások történtek. A csodák híre messze terjedt, így lett a korábbi pihenőhely, Pozba maga is a búcsúsok új úticélja. 1841-ben kis kápolna is épült a csodakút közelében, ami később összedőlt, de Harris József esperes-plébános buzgólkodására 1914-ben újraépült a Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére. Sőt, Harris József 12 esztendő múlva egy másik kápolnát is emeltetett, Szűz Mária szent neve tiszteletére.

A pálosok messze híres máriacsaládi kegyhelye az évszázadok során magára maradt. A pálosok 1512-ben építettek az Alföld és a Felföld összeölelkezésénél a Boldogságos Szűz tiszteletére templomot és kolostort. A szerzetesrendek feloszlatása után menniük kellett, de pusztulását egy 1863-as villámcsapás okozta. Amikor Felvidék déli része 1938-ban visszatért, még voltak lelkes kezdeményezések az újjáépítésére, de az újabb elcsatolás megpecsételte sorsát, így lassan az enyészeté lesz.

Farnad erős népét megtépázta a történelem, de mindig volt ereje újrakezdeni. A II. világháborúban is sok helybéli adta vérét a hazáért. Rájuk emlékeznek a fakeresztek a templom mögötti temetőben.

A katolikus templom falán emléktábla is hirdeti a hősök halhatatlanságát. A falu központjában ma is áll a ’48-as emlékmű, amit még Kossuth Lajos születésének 100. évfordulóján, 1902-ben emeltek.

Érdemes betérni Nagyölveden a Szent Őrangyalok tiszteletére szentelt katolikus templomba, amely 1735-ben épült.

Itt jártunkkor az újonnan megnyílt tájházába is térjünk be.