Az ezer éves határon fekszik dicső történelmünk egyik legfényesebb diadalának színhelye, Nándorfehérvár. Itt védték meg eleink Hunyadi János vezetésével 1456-ban a Magyar Királyságot és a keresztény Európát. A vár ma is őrzi a nagy hadvezér emlékét. A Hunyadi-kapu volt annak a történelmi tettnek a színhelye, ahol Dugovics Titusz hősi halált halva a mélybe rántotta a török vitézt. De Nándorfehérvár sem kerülhette el a sorsát, török kézre került, és ott is maradt egészen 1863-ig, amikor ünnepélyesen átadták a kulcsát a szerbeknek, így lett Szerbia fővárosa.

Közel fél évezred telt el a nándorfehérvári diadal után, amikor ismét csatazaj verte fel Belgrádot. Az első világháborúban heves harcok dúltak a vidéken az osztrák-magyar monarchia és a szerb hadsereg között. Hős honvédeink temetője Istennek hála átvészelte a titoi vészkorszakot.

Az Árpád-korban még a magyar-bizánci határ fontos városa volt Zimony. A török balkáni térhódítása idején újra megnőtt jelentősége, és az első világháború első puskalövése is itt dördült el. A Hunyadiak ősi várából nem sok maradt, de áll még a torony, ami ezredéves ittlétünket hirdeti.

A Millenium évében, 1896-ban összesen hét emlékművet építettek a Kárpát-medencében. Ebből az egyiket Zimonyban emelték, amely csodával határos módon túlélte a 20. század viharait. Annak idején nem véletlenül esett a választás Zimonyra, ugyanis itt adta vissza lelkét a Teremtőnek Hunyadi János.

Torontál vármegye régi határőr központja Pancsova. A Temes dunai torkolatát az 1909-ben emelt világítótornyok jelzik.

Pancsován Árpád népének letelepedése óta folyamatosan jelen van a magyarság, de az utóbbi évszázadok már a kisebbségi létünkről szóltak. A szórvány közösséget a Petőfi Sándor Egyesület fogja össze.

Pancsova közelében a bukovinai székelyek települései hordozzák a magyarságot. A madéfalvi veszedelem elől Moldvába, majd Bukovinába menekült székelyek 1883-ban végül idelent a déli végeken találták meg végleges otthonukat. Hertelendyfalva nevét Torontál vármegye akkori főispánjáról Hertelendy Józsefről kapta. Református temploma 1902-ben épült, ami a Kárpát-medence legdélebbi kálvinista istenháza.

Az új hazába települt székelyeknek, akár csak ősi földjükön, itt is keményen meg kellett küzdeni a fennmaradásért. Hitüket megtartva sikerült megőrizniük identitásukat is.  Hogy mennyire ragaszkodnak gyökereikhez, erre utal a hertelendyfalvi közösségi ház előtt álló székelykapu is.

Torontálvásárhely tanulságos helyi legendával büszkélkedhet. Történt ugyanis, hogy amikor 1849-ben a szerbek betörtek a helységbe, a falut felgyújtották, a templomot kifosztották, még a harangokat is elvitték. Ám a szerb községben, ahova a harangok kerültek járványos betegségek kezdtek pusztítani. Végül maguk a község lakói kérték, hogy vigyék vissza a harangot.

A faluba 1794-ben települtek be magyarok, majd miután a falu az 1848-49-es harcokban teljesen elpusztult, szorgalmas lakói újból felvirágoztatták. Ma már csak a lakosság fele magyar.