Csíki-havasok II. – Alcsík ösvényein
Hazajáró műsorok

Csíki-havasok II. – Alcsík ösvényein

128. rész

“Csíkország, ez a görbe országrész a maga különös népszokásaival, lakóinak csavaros észjárásával, vallás- és nemzettörténeti emlékeivel, hegyeinek változatos szépségével és számos gyógyhelyével a leggazdagabb kutatási területet nyújtja természettudós, népbúvár és természetjáró számára egyaránt. A csíki néplélek pedig a fenyvesnek, a napsütötte havasi legelő illatának s a metsző, velőkig ható száraz csíki fagynak csodálatos keveréke. Viselete híven visszaadja művészi érzékét. A természetjáró megtalálja itt a rajongó magyar szívet, ízes magyar beszédet és őszinte magyar vendégszeretetet!”

B.B.: Egy kis körséta Csíkban (1938)

Ez a vendégszeretet az, ami rendre visszahívja a Hazajárót Csíkország csodavilágába. A Csíki-medence alsó részén, az Olt öntözte Alcsíkon bármerre is lépünk, mindenütt borvízforrások, gótikus egyházi emlékek, régi legendák és honvédő harcok emlékhelyei kísérik utunkat. Keletről Erdély és Moldva határhegysége, a Keleti-Kárpátok külső ívébe illeszkedő Csíki-havasok védelmezik a hegyközi medencék székely népét, akik kitartón éltetik örökségüket.

Látnivalók

Látnivalók / Székelyföld / Csíkszék

Az Olt menti Csíkszentsimon már nemcsak színtiszta forrásvizéről, de folyékony kenyeréről is messzi földön híres. A székely sörfőzés sok évszázados hagyományát 2014-ben elevenítették fel Szentsimonban, amikor elővették a régi recepteket és elkezdték főzni az igazi Csíki sört.

Bővebben...

Alcsík erős katolikus vidék. Majd minden faluja igen ősi egyházi emlékekkel büszkélkedhet, így Csatószeg is, ahol már az Árpádok kora óta imádják Istent a falu gótikus eredetű templomában.

Bővebben...

A Tusnádi völgyszoros északi kijáratát őrzi a festett kőkapuiról is ismert Újtusnád.

A Csomád előterében, Tusnád környékén több nevezetes borvízforrás is van. Az egyik legismertebb, a nagytusnádi Bagoly vagy Szeretszegi borvíz szénsavas ásványvize. És hogy az ember tudja, mit is iszik, erre szolgál a forrás mellett 2005-ben felépült Borvízmúzeum.

Bővebben...

A Lázár család ősi fészke Lázárfalva, ami arról is nevezetes, hogy 1643-ban itt tartották Csík-, Gyergyó-, és Kászon székek katonai szemléjét. A falu ma már néptáncos seregszemlék színhelyekén is szolgál. Itt székel ugyanis az András Mihály Alapítvány, ahol igen számottevő  értékmentő munka folyik.

Bővebben...

A Csíki-havasok déli főgerincén szélesen hullamzó hegyhátak, és vadvirágos rétek várnak. A Kecske-tető környékéről kitárulkozik a vidék. És már az első esztenák is feltűnnek. Az első komolyabb csúcs a Kászoni-medence felett uralkodó Pap hegye széles pusztája, ami kiváló pihenő- és kilátópont.

A Rugát-tető felé haladva az utolsó nagyobb csúcs, a Botsarka a Csíki-havasok egyik nevezetes földrajzi pontja, ugyanis itt találkozik a Kárpátok főgerince azzal a mellékgerinccel, ami a Nyerges-tetőről kíséri a túrázók útját.

Az Olt és a Szeret vízválasztóját, a Rugát-tetőt egy villámcsapásban megcsonkult kőkereszt őrzi.

Bővebben...

A Fiság patak völgye bizony már jó ezer éve be van népesülve székely magyarokkal, így szinte minden falura, így Bánfalvára is jut egy nevezetes egyházi emlék.

De ilyen a községközpont, Csíkszentgyörgy gótikus vártemploma is, falán sárkányölő Szent György freskójával. A falu azért is nevezetes, mert a kuruc-labanc háborúk idején a gyulafehérvári katolikus püspökség 1703-ban ide húzódott a protestáns kurucok elől, így lett Szentgyörgy egy időre az erdélyi püspökség székhelye, a püspök pedig a falu szülötte, Illyés András.

Ő volt az, aki a község fölötti dombra 300 éve, felépítette a pósahegyi Nagyboldogasszony kápolnát, ami végül csak a halála utáni évben, 1713-ban készült el.

A kápolnától a szemközti Hargitára és Alcsíkra nyílik kilátás.

A völgy legértékesebb templomával Csíkmenaság rendelkezik. Az Árpád-korban épült, majd többször átépített templom Mária-kegyszobra, különös freskókkal díszített gótikus szentélye, mérműves csúcsíves ablakai Köpeczi Sebestyén József szavaival élve „egy régen letűnt kor gazdag lelki életének emlékeit sugározza ránk.”

A templom mögötti téren az első világháborús emlékművet Szervátiusz Jenő faragta.

Bővebben...

Alcsík egyik központi nagyközségében, Csíkszentmártonban turulmadár őrzi a világháborúk hőseinek emlékét. Lőréses várfallal körbevett középkori templomát többször is átépítették.

Bővebben...

Csíkszentlélek gótikus temploma előtt a vén hársfa jó 250 éve ügyeli a rendet. A “tanácsfa”, más néven szádokfa tövében gyűlt össze a szentléleki falutanács a falu ügyes-bajos dolgait megtárgyalni. Aztán jöttek a múlt eltörlői és 1951-ben betiltották az ősi szokást.

De hiába minden tiltás, a székely szabadságszeretetet nem lehet megtörni. Csíkszentlélek határában egy vörösre festett obeliszk is minden bizonnyal a honvédő harcokra emlékeztet. Nem tudni biztosan, mert a “Véresképen” nincs felirat, így csak találgatják eredetét.

Bővebben...

A Xantus-völgybe ereszkedve egy nevezetes történelmi helyre, egy véráldozattal járó, de végre győzelmes csata helyszínére érünk.

A Xantus-kápolnát az 1694-es utolsó tatárbetörés emlékére állították, amikor a székelyek győzedelmeskedtek a kutyafejűek felett. Szemben a Libidári-dombon állt Xantus Kereszter királybíró kastélya.

Bővebben...