Csallóköz – Az Aranykert öröksége
Hazajáró műsorok

Csallóköz – Az Aranykert öröksége

107. rész
"Ki is ne ismerné Csallóköz régi hagyományos Aranykert nevét!? – mellyet a rege és történet egyiránt sajátságos visszaemlékezéseivel kisér. Mint hazánk s a Duna legnagyobb szigete, valóban már mintegy magában elzárt külön világot és kertet képez. Népe nemzetünk egyik saját eredetiségű ős sarja; és beékelve különféle nyelvű népek közé, a magyarságnak legvégső őrse."
 Ipolyi Arnold: Csallóközi uti-képek (1858)

Ipolyi Arnold már csak az égi aranykertből láthatta, ahogy e mesevilágot letépik hazánkról. A Kisalföldön, a Duna, a Kis-Duna és a Vág-Duna ölelésében elnyújtózó Csallóköz, Európa legnagyobb szárazföldi szigete, a rege szerint egykor a tündérek birodalma volt. Van benne valami, hisz tényleg természeti kincsekkel és termékeny földekkel megáldott síkvidék. Szigetvilága egykor a folyók és mocsarak áthatolhatatlan birodalma volt, csak a Duna feltöltő munkája után vált emberi életre alkalmassá. Lél törzse birtokba is vette, és fel is virágoztatta a kincses szigetet, amelyen az idők során sajátos népi kultúra és igen gazdag épített örökség halmozódott fel. Aztán Pozsony vármegye színmagyar Aranykertjét elcsatolták, magyarok ezreit deportálták, helyet csinálva az új telepeseknek. Ám dacára minden vésznek, Csallóköz magyarságot őrző szerepe mindmáig megmaradt.

Látnivalók / Felvidék / Csallóköz

Csallóköz a Duna legnagyobb szigete, a kürt törzs ősi szállásterülete. Az Árpád-kori Szent István vértanú templom ősi, gótikus múltjára már csak tornya emlékeztet. A reformáció idején a kürti katolikus egyházat több mint 350 évre kiiktatták, 1872-ben lett újra önálló plébánia, majd a régi templom maradványaiból 1933-ban újjáépítették Isten házát.

Carrarai márvány főoltára a felvidéki magyar élni akarás sokat mondó jelképe. Mert hiába döntötték le a múltrombolók Mária Terézia pozsonyi lovasszobrát, jöttek a jövőépítők, összeszedték darabjait és a romokból Isten dicsőségére oltárt faragtak. Így lett az áldozat gyümölcse az öröklét, és így születik újjá minden csapás után a magyarság is a Felvidéken.

Bővebben...

A Kis-Duna mellékvize a Tőkési-ág különlegessége, hogy nincs forrása – a meder alján feltörő talajvízből táplálkozik, ezért vize rendkívül tiszta. Fokozottan védett terület, rendkívül gazdag vízivilággal rendelkezik.

A termőföldekben bővelkedő Csallóközben a gabonát évszázadokon át vízimalmok segítségével őrölték meg. A Duna ágain több száz működött, ám a 20. században zömük elpusztult. Egyik utolsó hírnöknek maradt meg az 1922-ben épült alsó meghajtású dunatőkési malom.

Azóta sok víz lefolyt már a Dunán, s ahogy a búza őrlését, úgy a gabona aratását is motorizálták már. A vízimalmok mellett már a kézi aratás is a múlté, de a föld és a termés azért maradt a régi.

Bővebben...

A település igen régi templomos hely. Volt idő, amikor különös jogállású mezőváros volt, sőt, a középkorban Gellei Szék néven önálló közigazgatással rendelkezett.

A szépen gondozott központi parkban egy több száz éves mocsári tölgyet tartanak mélyre hatoló gyökerei. Árnyékában egy turulmadaras emlékmű tűnik fel, amely 1938-as évre emlékeztet. Ekkor tért vissza Dél-Felvidék az anyaországhoz.

Gelle, s egyben Csallóköz egyik legősibb és legértékesebb temploma jó nyolc évszázada őrzi a Krisztushitet. Odabent különleges érték a gótikus szentségház, és a ragyogó freskók, melyek az utóbbi tíz évben kerültek újra elő.

Bővebben...

Az Árpád-kori ’Szerdahely nevét szerdán tartott vásárnapjairól kapta. A mezőváros mindig is fontos kereskedelmi központja volt a vidéknek. A történelem nagy viharai elkerülték, de a 20. század embertelen eszméje itt is megtette a hatását, így sok régi épületet leromboltak. Legrégibb szakrális emléke, az Árpád-kori eredetű Szent György-templom még állja az idők viharait.

Szerdahely legtöbb nemesi háza és kastélya a 18. században épült. Egyik legszebb ma is álló épülete a Sárga-kastély, melyet Padányi Biró Márton veszprémi püspök építtetett. A 19. század elején a környéken évszázadokig meghatározó szerepet játszó Kondé család örökölte meg és át is alakította a kastélyt. A szépen felújított épület 1972-óta a Csallóközi Múzeumnak ad otthont. Történelmi, művészettörténeti és néprajzi gyűjteményének értékes darabjai a dunai aranymosók szerszámai is.

A lehangoló szocreál városkép arculatának megújítását az 1990-es években Makovecz Imre tervei szerint kezdték meg. A városháza bejárata fölé emelt torony a régi-új város egyik jelképévé vált.

A boldog békeidőkben pezsgő magyar kulturális és szellemi életet pusztító villámcsapásként érték a 20. század tragédiái. Hogy megértsük a város mai életét, el kell látogatnunk a sorscsapások emlékműveihez is.

A trianoni országvesztésre emlékeztet a 2008-ban felavatott kopjafa, amelyet a várpalotai Trianon Múzeum ajándékozott a városnak.

A 2. világháborút követően kitelepített felvidéki magyarok emlékművét 2013-ban adták át.

De hiába megannyi ellenséges törekvés, a csallóközi magyarság él, És mintha ez a magyarság kezdene újra magára találni. Ennek egyik jele Felvidék egyik legnagyobb múltú sportegyesülete, a 20. század elején alakult Dunaszerdahelyi Atlétikai Club. A DAC, amely a város büszkesége és jelképe is egyben.

Bővebben...

Nemeshódos Pozsony várának egykori uradalmához tartozott.

A Hódossy család ősi uradalmában nagy hagyománya van a reformációnak. A XIX. században a dunaszerdahelyi kálvinisták a hodosi templomba jártak istentiszteletre. Hosszú ideig az 1786-ban épült templom volt az egyetlen hely, ahol vallásukat gyakorolhatták.

Bővebben...