Árvai-Beszkidek – Felső-Árva és Babiagora
Hazajáró műsorok

Árvai-Beszkidek – Felső-Árva és Babiagora

152. rész

Akárhogy is nézzük, a Tátrától északra is vannak ám hegyek! Az Északnyugati-Kárpátok masszívuma, a Magas-Beszkidek nyugati része, az Árvai-Beszkidek, melynek legmagasabb tömbje, a Babia Góra erdőhatár fölé nyúló kopasz fejével köszön be Galíciába. Az északi végek zord hegyvilága mindig is kissé mostoha, árva vidéke volt történelmi hazánknak. A Beszkidek déli lejtőjén, az Árva és mellékfolyói völgyeiben, az erdőségek kiirtásával alakultak ki az első települések. A királyi erdőség árvai területe csak a XIV. században lett önálló vármegye. Felső-Árva magyar uradalmaira főleg vlach, lengyel és tót gorál népcsoportok telepedtek, akik azóta is ragaszkodnak sok munkát és kevés hasznot ígérő, kemény földjükhöz.

Látnivalók

Látnivalók / Felvidék / Árva

A Beszkidek hegyvilágában kígyózik az árvai erdei vasút. Sok az erdő Felső-Árvában, így egykor a vasutat erdőgazdálkodásra használták. A hegyi vasút még a magyar világban, 1915 és ’18 között épült. Erre utalnak az állomáson máig megmaradt feliratok.

A dombtetőn a fakilátó ragyogó ismerkedési hely a Beszkidekkel.

Az árvai uradalom hajdani birtokain a fakitermelés mellett az állattartás volt a fő megélhetési forrás. A legeltetés halvány emlékeivel találkozhatunk még Felső-Árva havasi gyepjein.

Az irtásokon apró hegyi szórvány települések alakultak. A 18. században Erdődy György telepítette Erdőtka falucskát.

Bővebben...

Az itt élők magyar koronához való hűségének jele Veszele katolikus temploma, amit 1815-ben Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletére szenteltek fel.

Bővebben...

Az Árvai-Beszkidek nyugati halma a kereszttel megjelölt Plisko. Alpesi gyepekkel és törpefenyvesekkel tarkított csúcsáról csodás kilátás nyílik a Kis-Fátrára, a Liptói-havasokra és a Magas-Tátrára.

Bővebben...

Árva várának régi jobbágyfaluja, a Thurzó család ősi birtokán az 1500-as években alapított, majd kedves kisvárossá fejlődött Námesztó. 1671-ben a Habsburg-ellenes felkelés, majd a 18. században az ellenreformáció árvai központja volt. Városi jogait Mária Terézia szentesítette. Központja a szocreálból modernbe hajló felvidéki kisvárosok klasszikus képét mutatja.

Bővebben...

Az elmúlt században épült ide valami Námesztó határába, ami az Árva-partján szerényen meghúzódó kisvárost felkapott üdülőközponttá tette. Nagy ára volt a csehszlovák kommunisták vízi erőmű őrületének. Az 1950-es években szemrebbenés nélkül árasztottak el öt régi falut, hogy megalkossák büszkeségüket, az Árvai-víztározót. Ezek voltak azok az idők, amikor az áramtermelés előbbre való volt holmi poros kis árvai falucskák léténél.

Szlanica 1766-ban épült „Szentkereszt felmagasztalása” temploma is csak annak köszönheti megmaradását, hogy egy dombra épült, így a hatalmas tározó közepén ma kincses szigetként emelkedik ki az árvai tengerbe alámerült atlantiszból.

Bővebben...

A Babiagora délnyugati tövénél bújuk meg Európa egyik legerősebb jód-líthium és vastartalmú sós vízéről híres Polhorafürdő, amit ivó- és fürdőkúrákra használtak. Az egykor kiterjedt tőzegmoha lápok ma már csak szigetekben jelennek meg a környéken. A jó állapotban fennmaradt Slaná Voda lápon tanösvényt is kialakítottak.

Bővebben...

A Sebes-patak völgyén indulunk felfelé a sárga jelzésen. A csúcs felé haladva egy domboldal tetejére takaros kilátót építettek. Aki nem akar a csúcsig mászni, már innen is remek panorámában részesülhet. A távcső segítségével hosszan elemezhetjük a szomszédos hegyeket. Az Árvai-medencén túl a Felvidék északnyugati részének szinte valamennyi hegysége ott kéklik. A Liptói-havasok szinte karnyújtásnyira meredezik előttünk. Felsorakoznak az alacsonyabb hegytársai is, az Árvai-Magura, a Kócs-havas, a Kis-és a Nagy Fátra. A szomszédból a Pilszko is meghajol nagy testvére, a Babia előtt.

Utunk a sárga ösvényen vezet tovább, ami tanösvény is egyben, így ismertető táblák segítenek felfedezni a hegység értékeit, flóráját és faunáját.

Alig 100 méterrel a csúcsa alatt 1905-ben avatták fel a Beskiden-Verein bielitz-bialai osztályának menedékházát. A három nyelvű; magyar, német és lengyel feliratokkal ellátott épületen akkor még magyar címeres lobogót lengetett a szél. De ma már nyomát sem találjuk a turistaháznak.

A Babiagora csúcsát 1806-ban megmászta Magyarország nádora, József főherceg is. Az ennek emlékét megörökítő oszlopot is hiába keressük már.

Az északi meredek lejtői felől sziklatengerrel fedett, míg délről enyhébben elnyúló gyephavas tetőn az ezeréves határra érve adjuk át magunkat a makulátlan körpanorámának.

Bővebben...