Aradi-hegyalja, Aradi-hát
Az Aradi-hegyalja a Zarándi-hegység nyugati oldalának leereszkedése az Alföldre. Itt alakult ki a Kárpát-medence egyik legrégebbi borvidéke, a Ménesi borvidék, amelynek kiváló földrajzi fekvése, időjárása, talajadottságai (gránit, diorit és agyagpala), a Marosnak köszönhető mikroklímája a vörösboroknak kedvez. A Pankotától Ópálosig, avagy a Csikértől a Marosig húzódó borvidéket már Szent István korában említi a csanádi püspökség oklevele. A vidéken élő magyarság a török háborúk elől északra menekült vagy elpusztult. Arad vármegye a török idők után leginkább románokkal és németekkel települt újra, de érkeztek magyar telepesek is. A Hegyalja nyugati folytatásaként, a Marost északról kísérő Aradi-hát simul bele a Zarándi-síkba és a Csanádi-síkba. Előbbin található a Világos melletti Szöllősi-mező, amely történelmünk egyik tragikus emlékét idézi meg az utazó előtt.
Nagy csöndek ülnek a tájon, amelyet csak néha-néha tör meg odalentről a motorfűrész zaja. Nagy csöndek, melyek ott lapulnak odalent a Szöllősi-mezőn, meg idefent a világosi vár romjaiban. Csak az elmúlást látják az Arad felől fújó szél szárnyain utazó varjak is, ha visszatekintenek a kies szántóra, mielőtt leszállnának a romokra. Minden halott így a hosszúra nyúló tél végén itt a Zarándi-hegység és az Alföld rónáinak találkozásánál. Csak néhány hárs mosolyog: hányszor látták már ezt az agóniát, és a végén mindig csak eljött valahogy a tavasz.
Arad volt az utolsó egykori vármegyénk, ahol még nem született Hazajáró epizód: 2020 márciusában jött el az idő, hogy ezt a kellemetlen fehér foltot eltűntessük a térképünkről. Aradról, Világosról minden magyar embernek van valamilyen tudása, legyen az egy évszám, vagy akár a 13 vértanú felsorolása. Ezt a tudást igyekeztünk elmélyíteni nem csak a Világosi-sík és az aradi vesztőhely felkeresésével, hanem Arad városának és tágabb környezetének, az Aradi-hátnak és az Aradi-hegyaljának bemutatásával. Ez a vidék nem csak a nemzeti tragédiáink színtere, ide nem csak meghalni jár a magyar; tudtunk mesélni dacról, borból születő jókedvről, sőt itt született nagy magyarokról is.
Ebben nagy segítségünkre volt kalauzunk Borbély Zsolt Attila, akin keresztül a remek kisiratosi közösséget is megismerhettük. Kisiratoson volt első napi szállásunk is, ahol a Rózsa Panzió és a Miska étterem révén két remek Hazajáró Pontot is avathattunk. A mácsai és sofronyi kastélyt már újdonsült barátunkkal, a kisiratosi Kiss Lajossal kerestük fel, aki másnap a világosi kastélyba való bejutásba is segítségünkre volt. A pandémia miatti korlátozásokkal lépten-nyomon szembesülhettünk Aradon is, amelyet tévedés csak október 6.-val azonosítani. Borbély Zsolt Attilával megismertük a város sok apró zugát, bár a jobb sorsra érdemes várat csak drónról tudtuk megmutatni. Zsolt saját otthonában egy remek ebéddel is kedveskedett nekünk, a desszertet pedig a magyar kézben lévő Lolita cukrászdában fogyaszthattuk el.
Az est már az ópálosi Balla Pincészetben ért bennünket, ahol a 2018-as év bortermelőjének, Balla Gézának a vendégszeretetét élvezhettük. Az egykor messze híres történelmi Arad-hegyaljai borvidék, vagy másik nevén Ménesi-borvidék Trianon után hosszú ideig feledésbe merült, de Gézának hála kezdi visszanyerni régi patináját. Ki tudja: talán egyszer a filmben bemutatott ménesi kastélyok vagy a kovászi templomrom is régi fényében fog tündökölni.
Sokszor elképzeltük már a Szöllősi-mezőt, ahol több ezer honvéd zokogott összeborulva, és siratta a magyar szabadságba vetett bizodalmat, amely Mohács után újra oly közel került hozzánk. Lám, most, hogy jobban megismertük Aradot, az „utolsó fehér foltot”, egészen más hangulattal tekintünk le a világosi várból. A borún túl ott a derű is, ott vannak a kisiratosi és aradi barátok, ott vígasztal a ménesi vörös aszú és a máriaradnai Szűz, ott vár a kéken csillogó gyoroki bányató és megannyi ok, ami miatt érdemes megállni a Maros mentén Erdélyből jövet-menet.
A forgatás időpontja: 2021. március 23-24.
Hazajárók: Jakab Sándor, Kenyeres Oszkár
Szereplők: Almási Gábor, Balla Géza, Benedek Sándor, Borbély Zsolt Attila, Korondi Henrietta, Ujj János
Operatőr: Schödl Dávid
Hangmérnök: Tóth József
Grafika: Dorner Dániel
Szerkesztő: Kenyeres Oszkár
Technikus: Kocziha Attila
Vágó: Farkas Zoltán
Narrátor: Tokaji Csaba
Főcímzene: Bükki Bence
Köszönet: Andó László, Boldizsár Beáta, Kiss Lajos, Korondi Erika
Írta és rendezte: Moys Zoltán
