Zólyomlipcse, nevéből is adódik, szász alapítású, szabadalmát a 14. században Károly Róbert királyunktól kapta. A pálosok is megtelepedtek itt és a középkorban volt idő, amikor a bányaváros jelentősége felülmúlta Besztercebányáét. Ez persze már csak a régmúlt, amire néhány megmaradt patinás épület és szobor emlékeztet.

Zólyomlipcse vára a 13. században épülhetett, királyaink, királynéink majd magyar főúri családok kedvelt rezidenciája volt. 1667-ben falai között halt meg az összeesküvő, Wesselényi Ferenc nádor. A 19. századi tűzvész után az 1930-as évekig árvaház működött benne. A zegzugos várkastély ma már szociális otthonként szolgál.

Zólyom vármegye székhelye a Körmöci-hegység, a Nagy-Fátra és az Alacsony-Tátra lábainál fekvő Besztercebánya. Fénykorát IV. Béla királynak köszönheti, aki szász telepesek behívásával fektette le a város alapjait. A környező hegyek érceinek köszönhetően hamar a Magyar Királyság egyik legjelentősebb bányavárosa lett. Korábbi gótikus arculatát az 1500-as tűzvész során elvesztette, de az újjáépítés utáni belvárosi polgárházai ma is remekbe szabott műemlékek. Itt minden háznak története van. az egyik például Bethlen Gábor, erdélyi fejedelem háza volt. A hajdani IV. Béla téren található óratorony érdekessége, hogy ferde.

Mária Terézia püspöki székhellyé tette Besztercebányát, központja a Xavéri Szent Ferenc templom.

A Thurzó-házban működött a Thurzó-Fugger Rézbányászati Társaság.

Besztercebánya legrégebbi épülete a 13. században épült Szűz Mária Mennybemenetele templom. De nem ez az egyetlen középkori épület a városban. A városháza a reneszánsz időkből származik, de az ún. Mátyás-ház is, amelyen még látható Hunyadi Mátyás és felesége, Beatrix címere.

A Bánya-patak szűk völgyében fekszik a környék egyik legszebb fekvésű falva, Úrvölgy. A völgy hajdan érclelőhelyeiről volt híres, a németek főleg rézércet bányásztak itt, melyet szerte Európába szállítottak. A 17. század végén az úrvölgyi bányákban írd és mond 800 munkás dolgozott, aztán jött a hanyatlás és 19. század végén a bányákat végleg bezárták.

A központban a bányaigazgatóság egykori székhelye, az úgynevezett Klopácska a 16. században épült. Ahol egykor a bányát igazgató urak sürögtek forogtak, ott most panzió üzemel. Fatornya még megvan, de már elnémult benne a kopogtató, amely jellegzetes kereplő hangjával több száz éven keresztül, egészen 1910-ig szólította munkába a bányászokat.

Az Árpád-kori plébániatemplomot 1254-ben emelték, román stílusából sokat veszített a későbbi átalakítások során. A főtérről már 4 évszázada ezen a 162 lépcsőből álló fedett folyosón juthatnak fel a hívek Isten házába.

Koritnyicafürdő már a XVI. században fürdőhely volt itt, majd a Monarchia idején, a 19. században fejlődött népszerű fürdőteleppé. Vasas, szénsavas, keserűvizes forrásai kiváló gyógyhatással vannak az emésztőszervi bántalmakra.