Alacsony-Tátra – A Gyömbér csoport téli gyönyörei
Hazajáró műsorok

Alacsony-Tátra – A Gyömbér csoport téli gyönyörei

20. rész

Az egész Alacsony-Tátra hegylánczolata, mely a megyét nyugattól délnek a keleti határig ívalakúlag keríti be, közel 80 kilométernyi hosszaságban, a szebbnél szebb tájképek sokaságával büszkélkedik. A hegylánczolat aljában az elszórtan kandikáló kisebb-nagyobb községek fehérre meszelt faházikói, sugár tornyú templomai s a messzeségben kéklő hegykúpok változatos csoportjai elragadó tájképpé egyesűlnek.

Majláth Béla: Liptómegye (1891)

Több se kell ezeknél a kedvcsináló szavaknál, már húzza is a bakancsot a Hazajáró, hogy kihasználva a havazás utáni napsütéses időt, bebarangolja az Alacsony-Tátra központi részének elragadó tájképét. Felkerekedünk, hogy délről északi irányba keresztülszeljük a Vág és a Garam festői szépségű völgyei között hosszan elnyúló vonulatot. És ha már a 2000 méteres magasságot meghaladó főgerincet érintjük, nem mulaszthatjuk el a legmagasabb csúcs, a Gyömbér meghódítását sem. Az 1987-ben méltán nemzeti parkká nyilvánított Alacsony-Tátrát azért is szeretjük, mert a Felvidék szívében elhelyezkedve egyedülálló kilátópontot nyújt szeretett történelmi hazánk északi részének szinte valamennyi hegyére-völgyére. Induljunk is útnak, hisz szebbnél-szebb tájképek várják a Hazajárót az Alacsony-Tátra rengetegében

Látnivalók

Látnivalók / Felvidék / Liptó

A Garam jobb partján, fontos utak kereszteződésében elterülő Breznóbánya ideális kiindulópont az Alacsony-Tátra gyömbéri részének bebarangolására. A Felső-Garam-medence kulturális és ipari központja. Breznóbánya szimbóluma az 1830-ban épült Várostorony, de az idelátogató megcsodálhatja a régi városházát és a gótikus eredetű, majd a 18. században átépített római-katolikus plébániatemplomot is. A főteret szépen felújított régi polgárházak szegélyezik.

Bővebben...

Az Alacsony-Tátra második legmagasabb csúcsa. Innen tiszta időben körbetekintve szinte a Felvidék összes csúcsa látható.

Bővebben...

Az Alacsony-Tátra legmagasabb pontja. Inkább sziklás, így ez a csúcs hasonlít a legjobban a Magas-Tátrához. Innen gyönyörű gleccserkatlanokat láthat a vándor.

Bővebben...

A csaknem 15 km hosszú fenyvesekkel borított völgy alsó részén, a Démény-völgyi-patak és a Hátsó-patak összefolyásánál keskeny és mély mészkőszurdokká válik. Ezek a Gyömbér alatt eredő szilaj patakok miután a hegyen puha mészkővel találkoztak, a föld alá vájták magukat, és a Déményfalvi-barlangok világhírű földalatti világát hozták létre.

Bővebben...

Az 1921-ben, 870 méteres magasságban felfedezett cseppkőbarlang igen változatos formavilágú képződményekkel rendelkezik. A jól kiépített útvonalon hat szintet bejárva álmélkodhatunk a varázslatos cseppkődíszítésekben: a sztalagmitnak nevezett függő cseppkövekben, a sztalaktitnak hívott álló cseppkövekben és a kettejük összenövésével kialakult oszlopokban, a sztalagnátokban. A legalsó szinten a föld alá bújt Déményfalvi-patak itt-ott kisebb tavakat is alkotott.

Bővebben...

Laziszkó falu mellett található Közép-Európa egyik legnagyobb faépítménye, a Szentkereszt evangélikus fatemplom. Festői környezetben fekszik, de eredeti helyéről, Nagypalugyáról a ’70-es években helyezték át ebbe a faluba. Eredeti helyére meg 1693-ban, a protestánsok templomépítési szándékait szentesítő soproni országgyűlés után építették, egyetlen vasszeg felhasználása nélkül, mivel a rendelet tiltotta a templom építéséhez a vas és a kő felhasználását. A hatezer férőhelyes hatalmas fatemplom barokk berendezésének egy részét, például a fából faragott oltárt még ma is megcsodálhatjuk.

Bővebben...