Alacsony-Tátra – A Gyömbér-csoport téli gyönyörei
Hazajáró műsorok

Alacsony-Tátra – A Gyömbér-csoport téli gyönyörei

20. rész
"Az egész Alacsony-Tátra hegylánczolata, mely a megyét nyugattól délnek a keleti határig ívalakúlag keríti be, közel 80 kilométernyi hosszaságban, a szebbnél szebb tájképek sokaságával büszkélkedik. A hegylánczolat aljában az elszórtan kandikáló kisebb-nagyobb községek fehérre meszelt faházikói, sugár tornyú templomai s a messzeségben kéklő hegykúpok változatos csoportjai elragadó tájképpé egyesűlnek."
Majláth Béla: Liptómegye (1891)

Több se kell ezeknél a kedvcsináló szavaknál, már húzza is a bakancsot a Hazajáró, hogy kihasználva a havazás utáni napsütéses időt, bebarangolja az Alacsony-Tátra központi részének elragadó tájképét. Felkerekedünk, hogy délről északi irányba keresztülszeljük a Vág és a Garam festői szépségű völgyei között hosszan elnyúló vonulatot. És ha már a 2000 méteres magasságot meghaladó főgerincet érintjük, nem mulaszthatjuk el a legmagasabb csúcs, a Gyömbér meghódítását sem. Az 1987-ben méltán nemzeti parkká nyilvánított Alacsony-Tátrát azért is szeretjük, mert a Felvidék szívében elhelyezkedve egyedülálló kilátópontot nyújt szeretett történelmi hazánk északi részének szinte valamennyi hegyére-völgyére.

Látnivalók / Felvidék / Liptó

A Garam jobb partján, fontos utak kereszteződésében elterülő Breznóbánya ideális kiindulópont az Alacsony-Tátra gyömbéri részének bebarangolására. A Felső-Garam-medence kulturális és ipari központja. Breznóbánya szimbóluma az 1830-ban épült Várostorony, de az idelátogató megcsodálhatja a régi városházát és a gótikus eredetű, majd a 18. században átépített római-katolikus plébániatemplomot is. A főteret szépen felújított régi polgárházak szegélyezik.

Bővebben...
Bővebben...
Bővebben...

Az Alacsony-Tátra második legmagasabb csúcsa. Innen tiszta időben körbetekintve szinte a Felvidék összes csúcsa látható.

Bővebben...
Bővebben...

Az Alacsony-Tátra legmagasabb pontja. Inkább sziklás, így ez a csúcs hasonlít a legjobban a Magas-Tátrához. Innen gyönyörű gleccserkatlanokat láthat a vándor.

Bővebben...
Bővebben...

A csaknem 15 km hosszú fenyvesekkel borított völgy alsó részén, a Démény-völgyi-patak és a Hátsó-patak összefolyásánál keskeny és mély mészkőszurdokká válik. Ezek a Gyömbér alatt eredő szilaj patakok miután a hegyen puha mészkővel találkoztak, a föld alá vájták magukat, és a Déményfalvi-barlangok világhírű földalatti világát hozták létre.

Bővebben...

Az 1921-ben, 870 méteres magasságban felfedezett cseppkőbarlang igen változatos formavilágú képződményekkel rendelkezik. A jól kiépített útvonalon hat szintet bejárva álmélkodhatunk a varázslatos cseppkődíszítésekben: a sztalagmitnak nevezett függő cseppkövekben, a sztalaktitnak hívott álló cseppkövekben és a kettejük összenövésével kialakult oszlopokban, a sztalagnátokban. A legalsó szinten a föld alá bújt Déményfalvi-patak itt-ott kisebb tavakat is alkotott.

Bővebben...
Bővebben...

Laziszkó falu mellett található Közép-Európa egyik legnagyobb faépítménye, a Szentkereszt evangélikus fatemplom. Festői környezetben fekszik, de eredeti helyéről, Nagypalugyáról a ’70-es években helyezték át ebbe a faluba. Eredeti helyére meg 1693-ban, a protestánsok templomépítési szándékait szentesítő soproni országgyűlés után építették, egyetlen vasszeg felhasználása nélkül, mivel a rendelet tiltotta a templom építéséhez a vas és a kő felhasználását. A hatezer férőhelyes hatalmas fatemplom barokk berendezésének egy részét, például a fából faragott oltárt még ma is megcsodálhatjuk.

Bővebben...

Amikor a Chopokról elénk tárult a Magas-Tátra

Az első valódi magashegységi élmény? Sokan valószínűleg a Chopok vagy éppen Tále mellé tennék az x-et, hiszen a legtöbb anyaországban élő síelő az Alacsony-Tátra déli lejtőin húzott először síbakancsot lábára, és állta ki a sort a „lanovkánál”. Számunkra is itt kezdődött a Kárpátokkal köttetett házasság: anno a 20. század 90-es éveiben egy szép április napon fenn álltunk a Chopok alatti menedékház mellett, és a kristálytiszta időben a Magas-Tátra ormaiban gyönyörködtünk. Ez sok mindent eldöntött.
A következő nyáron már arra készültünk, hogy végigsétáljunk az Alacsony-Tátra száz kilométeres főgerincén, hogy ne csak egy lopott órára, hanem napokon át gyönyörködhessünk az Alacsony-Tátra főgerincéről való kilátásban. Gerincvándorlásunkat a nyugati oldalon, a Dóvali-hágónál kezdtük egy szép júliusi nap délutánján, hogy pár nap múlva a Király-hegy 1946 méteres ormán álljunk, az Alacsony-Tátra keleti végén.
Ennyi előzetes élmény után már alig vártuk, hogy a Hazajáróval is bejárhassuk az Alacsony-Tátrát. Természetesen az egész hegységet nyúlfarknyi 26 percben lehetetlen bemutatni, ezért a leglátványosabb részre, a Gyömbér és Chopok vidékére koncentráltunk, méghozzá úgy, hogy a Garamtól átszeljük a hegységet a Vágig. Már csak a megfelelő időjárást kellett kifogni, és ez össze is jött 2011 januárjában, ezzel az első téli magashegyi élményhez juttatva a Hazajárót. Mondjuk az, hogy anticiklon volt, az nem jelentette azt, hogy nem kellett megszenvedni a gyönyörű képekért. A hatalmas szél miatt csak Kosodrevináig járt a felvonó a Dél-Chopokon, ezért onnan a jeges szélviharban gyalog kellett felmenni a Chopokra. Másnap a felhők megostromolták a gerincet, ezért a Chopok-Gyömbér-Chopok túra nem az volt, amit szerettünk volna: a Magas-Tátra paravánja nem igazán látszódott. Némi dilemma után úgy döntöttünk, maradunk még egy napot fent a Chopok-házban, hátha szerencsénk lesz. És lám szerencsénk is volt, szenzációsan tiszta időre ébredtünk. A probléma csak az volt, hogy a kameránk bepárásodott a hőmérsékletkülönbség miatt, mikor visszatértünk a mínusz 10 fokból a ház plusz 20 fokos melegébe. Ez miatt nem tudtunk addig forgatni, míg egy hajszárítóval ki nem szárítottuk a kamerát. No de aztán lefelé a Deményfalvi-völgybe kiélveztük a túra minden percét.
Technikai problémák persze később is jelentkeztek a forgatások során. Főleg miután bővült a repertoár, és a nagykamera, illetve a gopro kamera mellé bejöttek a különböző akciókamerák és a drón. A technikai újítások aztán odáig fajultak, hogy a nagykamera és a gopro teljesen kikopott, az utolsó évadokra előbbit felváltotta egy kiváló minőségű telefon a megfelelő szoftverrel, amit kiegészített a drón. Bezzeg 1996-ban hol volt még a kamerás telefon, mikor először megpillantottuk a Magas-Tátrát a Chopokról…

A forgatás időpontja: 2012. január 25-27.
Hazajárók: Kenyeres Oszkár, Pintér János
Szereplők: Nagy Árpád, Scheirich László
Operatőr: Schödl Dávid
Hangmérnök: Tóth József
Szerkesztő: Kenyeres Oszkár
Technikus: Kiss Attila
Vágó: Kiss Gyula
Narrátor: Tokaji Csaba
Főcímzene: Bükki Bence
Köszönet: Jakab Sándor, Magyarországi Kárpát Egyesület, Roskó János
Írta és rendezte: Moys Zoltán