Barót ala­pí­tá­sát egy szép legen­da öve­zi. A tatár­dú­lás ide­jén egy ifjú pár buj­kált a köze­li erdők­ben. Fától fáig oson­va egy­szer csak egy kis tisz­tás­ra értek, és azt kíván­ták, hogy bár­csak ezen a helyen tud­ná­nak lete­le­ped­ni. Hama­ro­san békes­ség szállt a vidék­re, és le is tele­ped­tek a kisze­melt tisz­tás­ra, és a falut Barót­nak nevez­ték el. Erdő­vi­dék szí­vé­nek tisz­tá­sa azóta ala­po­san bené­pe­sült. Ked­ve­ző föld­raj­zi fek­vé­sé­nek köszön­he­tő­en Barót a szá­za­dok során a meden­ce leg­je­len­tő­sebb tele­pü­lé­sé­vé, s mára több mint 6000 lako­sú, egyet­len váro­sá­vá vált.

A köz­pon­tot a közép­ko­ri Szent Adal­bert római kato­li­kus vár­temp­lom ural­ja. Itt keresz­tel­ték meg Barót egyik leg­na­gyobb szü­löt­tét, Sza­bó Dávi­dot is. A jezsu­i­ta pap­ta­nár, köl­tő és műfor­dí­tó mell­szob­ra a róla elne­ve­zett isko­la udva­rán áll. A város másik jeles szü­lött­jé­nek szob­ra is itt áll. Gaál Mózes, aki tör­té­nel­mi témá­jú ifjú­sá­gi regé­nye­i­vel és kiemel­ke­dő peda­gó­gu­si hiva­tá­sá­val érde­mel­te ki az utó­kor hálá­ját. S itt kell meg­em­lé­kez­nünk a kom­mu­nis­ta dik­ta­tú­ra ifjú már­tír köl­tő­jé­ről, a Nagy­aj­tai szü­le­té­sű Moy­ses Már­ton­ról is, aki 1956-ban a magyar for­ra­da­lom segít­sé­gé­re indult, de elfog­ták, majd bör­tön­évei után 1970-ben a Bras­sói Román Kom­mu­nis­ta Párt szék­há­za előtt fel­gyúj­tot­ta magát, égő fel­ki­ál­tó­jel­ként til­ta­koz­va az ember­te­len rend­szer ellen.

A Baró­ti Sza­bó Dávid szü­lő­há­za helyén álló ház­ban kapott helyet Erdő­vi­dék Múze­u­ma, ami a kör­nyék hely­tör­té­ne­ti érté­ke­in kívül egy rend­kí­vü­li lele­tet is őriz. A Fel­ső­rá­ko­son talált ősele­fánt, a messze föl­dön híres masz­to­don marad­vá­nyát.

Az egyik leg­ősibb szé­kely tele­pü­lés Mik­lós­vár. A tör­té­nel­mi Három­szék negye­di tör­vény­ha­tó­sá­ga volt, egy­kor a gróf Kál­no­ky csa­lád bir­to­ka. Kas­té­lyuk ma már letűnt korok emlé­két hir­de­ti.

Az Ajta-patak tor­ko­la­tá­nál fek­szik a három­szé­ki­ek uni­tá­ri­us szel­le­mi köz­pont­ja, Nagy­aj­ta. Ódón temp­lo­mu­kat vár­fal öve­zi, négy szög­le­té­ben erős bás­tyák őrköd­nek. Nagy­aj­ta három püs­pö­köt is adott az uni­tá­ri­u­sok­nak, de itt szü­le­tett töb­bek között a híres nép­rajz­ku­ta­tó és köl­tő, Kri­za János is.

A beszé­des nevű Apá­ca egy­kor apá­ca­ko­los­tor­nak adott helyet. Köz­vet­le­nül a falu szé­lén áll a szé­kely határ­őrök épí­tet­te Feke­te­vár omla­do­zó tor­nya.

A Baró­ti-hegy­ség nyu­ga­ti elő­te­ré­ben az „Uni­tá­ri­us Rómá­nak” is neve­zett falu domb­ján már messzi­ről fes­tői lát­ványt nyújt Bölön büsz­ke­sé­ge, a neo­ro­mán és bizán­ci ele­me­ket őrző hatal­mas temp­lom­vár. A poli­hisz­tor Far­kas Sán­dor szü­le­tett itt, a reform­kor nagy szé­kely egyé­ni­sé­ge, aki euró­pai és ame­ri­kai uta­zá­sa­i­nak meg­örö­kí­té­sé­vel írta be magát az egye­te­mes magyar kul­túr-és tudo­mány­tör­té­net­be.