„1198-ban itt táborozott I. Frigyes keresztes hada. Itt csapott össze II. Géza serege az osztrákokkal. 1264-ben itt tartotta esküvőjét IV. Béla Béla fia és Kunigunda, II. Ottokár cseh király unokahúga. 1291-ben itt kötött békét III. András I. Albert Babenbergi herceggel. 1455-ben itt találkozott Hunyadi János Cilleivel. 1526-ban itt fogadta I. Ferdinánd a magyar követeket, innen indult a fehérvári koronázásra.” – azért Köpcsényben történt egy s más a középkorban. Aztán jött az újkor és a török, vele pedig a pusztulás. Az 1529. évi támadásban sok ház mellett elpusztult a 300 éves templom is. Az elpusztított lakosság helyére horvát telepesek érkeztek. Az 1683-as török hadjárat idején erre vonult vissza Lotaringiai Károly serege a török elől, majd a Bécs alatti vereség után erre menekültek a török sereg maradványai. Sokat szenvedett a település Bocskai és Bethlen hadaitól, majd 1704-ben a kuruc hadaktól is. 1809-ben Napóleon hadai szállták meg a várost és a lakosságnak kellett élelmet és szállást biztosítani számukra. 1848-ban a schwechati csata előtt sok helybeli népfelkelő csatlakozott a honvédsereghez, majd a vereség után hazatért.
Ekkor már egy jó ideje az Eszterházy család Köpcsény birtokosa, majd, 1880-tól már a Batthyány-Strattmann családot találjuk itt. 1921-ig itt működött Batthyány-Strattmann László kórháza, ahol a vallásosságáról híres herceg szegény emberek szembetegségét gyógyította meg.
A ma már Ausztriához tartozó Köpcsényben van mit nézni: találunk itt Szentháromság-oszlopot és Immaculata-szobrot; a Szent Kereszt felmagasztalása temploma 1736-ban épült, aztán 1795-ben leégett, 1945-ben a németek felrobbantották, így 1948 és 1952 között újjá kellett építeni. Régi kastélya 1552-ben épült, az újabb kastély 1668-ban. Utóbbi ma néprajzi múzeum, parkja pedig a jelvényszerző mozgalom igazolópontja.
