A Nagy-Küküllő és Tartód összefolyásánál a kék jelzésen vezet az út Tartód várának hegyére. Ma már csak a várfalak maradványaival találkozhat az erre járó. A romokat fenyőerdő veszi körül.
Archives
Detrekő vára
A Pálffyak régi uradalma. A falu feletti hegy 420 méteres csúcsán magasodó Detrekő középkori sziklavára évszázadokon át védte hazánkat a nyugatról betörő ellenség ellen.
Sokáig a Balassa család uralta. A 16. században nyomdájukat is ide költöztették, ahol nem más nyomtatta tucat számra könyveit, mint Balassi Bálint nevelője, a prédikátor-költő, Bornemissza Péter. A vár akkor dőlt romba, amikor az osztrákok 1707-ben legyőzték Ocskay László seregét.
Korlátkő vára
Az ezeréves vár nevét első birtokosáról Korláth Konrádról kapta. Korlátkő is a cseh utat őrizte és itt is olyan történelmi alakok tették le a névjegyüket, mint az Abák, Csák Máté, Stíbor vajda, a Pongrácz és az Apponyi családok. A 18. században végleg sorsára hagyták. Azóta porlanak falai és folytatja reménytelen küzdelmét az enyészet ellen.
Szomolány
A tornyos várkastély évszázadon keresztül hazánk fontos határvára volt. Az Árpád-házi királyok a gyepű védelmére székely, besenyő és úz határőröket telepítettek ide. A legenda szerint Balassi Bálint itt szeretett bele Losonczi Annába. Bercsényi Miklós kuruc serege például itt aratott fényes győzelmet a császáriak felett. 1770-től lett a Pálffyaké, akik a romossá vált várat a múlt a század elején neogótikus stílusban építették újjá és egészen 1945-ig birtokolták. Ma már a Szlovák Tudományos Akadémia alkotóháza működik benne. A toronyból belátni a Kis-Kárpátok vonulatát, az alattunk elterülő Nagyszombati hátságot és a völgyben fekvő apró településeket.
Mosontarcsai híd
1920-ban, Trianonban itt húzták meg a magyart a magyartól elválasztó határt, aztán 1956-os forradalom vérbe folytása után csak ezen a hídon közel 80 ezer magyar menekült át Ausztriába. Aztán a hidat a szovjetek kétszer is felrobbantották, de ma már újra áll, s a környező emlékművekkel együtt a szabadság jelképévé vált.
Törcsvár
A Törcsvári-szoros előtt áll a hegyen, Erdély egyik legépebben megmaradt vára, amit még Nagy Lajos építtetett 1377-ben. Egykor a Magyar Királyság határát védő erősség volt. II. Ulászló a várat és a hozzá tartozó falvakat 1498-ban zálogba, majd másfélszáz év múlva pedig II. Rákóczi György örökös birtokul Brassó városának adta, de kikötötte, hogy a várban fejedelmi őrség és mindig magyar várnagy legyen.
A várkastély Trianon után a román királyi család nyaralóhelye lett, majd jöttek a kommunisták, és elüldöztek innen mindent, ami fenséges. Így történt, hogy Törcsvár ma már nem királyokról és fejedelmekről híres, hanem a legendákból ismert Vlad Tepesről, azaz Dracula grófról, aki állítólag egy időben e falak között élte filmbe illő életét.
Nyerges-tető
878 méter magas hágó Hargita megyében, a Háromszéki-medencét és a Csíki-medencét összekötő átjáró a Csíki-havasok és a Torjai-hegység között. A Csíkkozmás és Kászonújfalu települések közötti vízválasztón helyezkedik el. Leginkább az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó székelyföldi színhelyeként ismert. A csatában elesett hősök emlékét emlékoszlop őrzi.
Kassa
Kassa a Kojsói-havasok és a Tokaj-Eperjesi-hegység találkozásánál fekszik. A fényes múltú várost méltán nevezték anno Felsőmagyarország metropolisának. Ma csaknem negyedmillióan élnek itt, az egyetemeknek, kulturális intézményeknek, katolikus érsekségnek és egyben ipari létesítményeknek is otthont adó Kassán.
Nevezetességei:
A gótikus Szent Erzsébet Székesegyház. Közepén látható a csillárt tartó magyar szent korona. A király-oratóriumhoz vezető híres Királylépcsőn maga Mátyás király lépdelt fel itt jártában. A szentélyben a templom legkiemelkedőbb építőművésze, Kassai István mester keze munkáját, a 15. századi szentségházát csodálhatjuk. Szemben fejet hajthatunk a szárnyas főoltár előtt is, ami az 1400-as években készült a nevezetes kassai képfaragó műhelyben. Az altemplomban II. Rákóczi Ferenc fejedelem és bujdosótársai, köztük gróf Bercsényi Miklós alusszák örök álmukat.
A város halottait idézi a dóm szomszédságában a Szent Mihály-kápolna, amely hajdan temetőkápolna volt, s körülötte terült el egykor a középkori temető.
A központban szinte minden épület történelmünk egy-egy nagy eseményének a színfala. A főutcán ott sorakoznak egymás mellett a felvidék nemesi családjainak kúriái. Itt van példának okáért az egyik legrégebbi épület, a 14. századi Lőcsei-ház, ahol Tinódi Lantos Sebestyén is lakott, és ahol Bethlen Gábor, miután elfoglalta Kassát, 1626-ban fejedelmi esküvőjét tartotta Brandenburgi Katalinnal.
A Hóhér-bástya udvarán a Rodostói-ház idézi fel II. Rákóczi Ferenc fejedelem törökországi száműzetését.
A városban szobra van Kassa országgyűlési képviselőjének, Esterházy Jánosnak és a kassai polgárnak, Márai Sándor írónak, akinek gyermekkora színhelyén, a Mészáros utcai házban emlékszobát is berendeztek.
Görgey alagút
1849 januárjában a téli hadjárat idején, Görgey Artúr tábornok itt tört alagutat és vezette át seregét Besztercebányára, jócskán lerövidítve az amúgy a hegyet megkerülve 55 kilométeres távolságot Körmöc és Beszterce között.