Kudrici-tető

A messzi környéket uraló csúcson fakilátó áll, innen tekinthetünk körbe a Délvidék végvidékére.

Szitnya

1009 m magas. A Szitnyát a hagyomány szerint még a XVI. században is Attila hegyének nevezték. A hegység korai népszerűségét jelzi, hogy a sziklák fölötti csúcson még 1727-ben Koháry Miklós herceg építtetett pavilont, s miután az villámcsapás folytán elpusztult, később Coburg Fülöp herceg újraépíttette és a magyar turista-egyesület rendelkezésére bocsátotta. Ma már használaton kívül van a ház.

Bacsófalvi-tó

A bacsófalvi egyike azoknak a hegységre jellemző művíztárolóknak, melyeket – mivel Selmecbányának nem voltak természetes vízfolyásai – a múltban a bányák vízelárasztása céljából alakítottak ki a 16. századtól kezdődően, a világon egyedülálló vízgazdálkodási rendszert hozva létre. A több mint 60 víztárolóból mára alig több mint 20 maradt, amik napjainkban – főleg nyáron – turisztikai célokat szolgálnak.

Kicsi Zsil (Zsiec) szurdok

Másnéven Zsiec-völgye. Igazi hegyi patakként tör át a Páring és a Kudzsiri-havasok déli nyúlványa között. A szurdok vízesésekkel tarkított. Az út nyáron autóval is járható.

Chleb-csúcs

1645 m. Kilátás a Túróci-medencére, Liptói-havasokra, Kócs-hegységre és az Alacsony-Tátrára.

Nagy-Rozsutec csúcs

1610 m magasan fekszik. A csúcsról csodálatos kilátás nyílik a környező hegyekre.

Diery-szurdok

A szurdokot a Kis-Rouzsutec és a Hlboky patak alakította ki. Mindkettő nagy esésű hegyi patak. A kanyon minden évszakban nehezen járható, így kiépített lépcsők, létrák és láncok segítik a haladást. A felsőbb szakaszokon vízesések találhatók.