Szent Anna-tó

Szent Anna-tó

„A falombok nyílásain át egykori tűzokádó krátere kezd előnkbe mélyedni. Az egykori tűztölcsér helyén nem köd, mit megpillant a vándor: egy kristály-tiszta tó tükre az, merészen emelkedő hegyek kerítik, fenyők s bikkfák lombjait tolva ég felé. Beléptünknél, partján kápolna emelkedik; szent jele a búcsújárásnak, mit a székelyek évenként szent Anna napján itt szoktak tartani. A víz tükrére fenyőfák hajlanak, mintha mondanák: ember, közel állsz istenedhez! Felébb szelídebb fák lombjai, mintha susognák: légy jó ember, s a havasok is teremnek gyönyörűséget számodra!” (Kőváry László)

Ha van tó, amelynek tükrében magyar embernek egyszer az életben szembe kell néznie önmagával, a Csomád vulkáni kráterében ülő Szent Anna-tó az. A természeti különlegességet már az ősi magyar hitvilágban kultusz övezte, majd a keresztény időkben búcsújáró hellyé vált, melynek nyugodt víztükre ősi regékről mesél.
Az egyik rege szerint valamikor régen egy égigérő bérc emelkedett a tó helyén, vele szemben pedig egy másik kopár csúcs ostromolta a hegyet. Mindkét hegy tetején egy-egy vár állt, amelyet két gonosz testvér, Sándor és Gáspár épített. Az egymással versengő, civódó grófok állandó rettegésben tartották a környékbeli lakosságot. Egy alkalommal egy gazdag utazó, aki gyönyörű négylovas hintón érkezett Sándor úr várához, éjjeli szállást kért a vár urától. A kapzsi gróf, miután nem tudta rábeszélni vendégét az irigyelt fogat eladására, kockajátékon elnyerte tőle. Eldicsekedvén szerzeményével Gáspár grófnak, az fogadást ajánlott, miszerint, ha ő egy nap leforgása alatt sokkal szebb és drágább fogatot nem szerez, akkor vagyonát öccsének adja. Gáspár ördögi tervet eszelt ki: a környék falvaiból összeszedette a nyolc legszebb szüzet és gyönyörű lószerszámmal ellátva befogta őket a legszebb hintójába. A szerencsétlen teremtések azonban meg sem bírták mozdítani a kocsit. Erre Gáspár gróf – szörnyű haragjában – ostorával rávágott a fogat élén levő legszebb lányra, akit Annának hívtak. Isten meghallgatva a fájdalomtól térdre rogyott Anna könyörgését, szörnyű ítéletet hozott: megmozdult a föld, megnyíltak az ég csatornái, s az istentelen grófok várai a várhegyekkel együtt, nagy robajjal a mélységbe zuhantak. Helyükön másnapra egy sötét vizű tengerszem tükrözte vissza a felkelő nap sugarát. Errefelé azt mondják: ha nem hiszed, járj utána!
A tavat a maar-tipusú vulkanizmus hozta létre, azaz a magma és a kürtőbe bejutó víz kölcsönhatása okozta robbanás nyomán keletkezett. Fatörzsek maradványaiból Harangi Szabolcs és Kiss Balázs vizsgálata megállapította, hogy az utolsó vulkánkitörés itt 32000 évvel ezelőtt volt, azóta gyűlik a kráterben a csapadékvíz. A közel kör alakú tó felszíne 0,22 km², medre, amely az egykori vulkán krátere volt, tölcsér alakú. Lefolyása nincs, a víz a fölbe szivárog el, hogy a vulkán külső palástján bukkanjon majd fel forrásokból. A tó mélysége 1867-ben még 12 méter volt, jelenleg már csak 7 méter, aminek oka a feltöltődés és a növényzet terjedése. Ez a folyamat néhány évtized alatt a szomszédos Mohos-tőzegláp sorsára juttathatja a tavat. Ezt igyekszik lassítani a terület gondnoka, a Pro Szent Anna Egyesület. 2018 óta például tilos fürdeni a tóban, de az autók behajtása is korlátozva van. A gépjárművel érkezőket a tó feletti nyeregben sorompó fogadja, itt kell megvenni a belépőt. Aki valamelyik turistaúton gyalogosan érkezik a tóhoz, annak nem kell fizetnie. Ezt Tusnádfürdő, Bálványosfürdő, Lázárfalva és Sepsibükszád felől is megtehetjük. A tavat a piros jelzésen lehet körbesétálni, közben ügyeljünk a medvékre, akiket szintén igyekeznek kiszorítani a területről. Aki medvét szeretne látni, a tó szomszédságában, Máté Bence természetfotós medvelesét ajánljuk. Itt ember és a medve számára is biztonságos a szórakozás, testközelből láthatják az érdeklődők a barnamedvét saját, természetes környezetében. A tó partján már hosszú évszázadok óta áll a Szent Anna-kápolna, melyet időről időre bekövetkezett pusztulása után eredeti helyén mindig újjáépítettek. A tóra nyújt kilátást a Szent Anna-kilátó a két parkoló közt.

A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a tó melletti Szent Anna-kápolna.
Magasság: 960 m
Nyitva: a tó szezonban, májustól októberig reggel 9-től este 7-ig, szezonon kívül reggel 9-től este 5-ig látogatható.
Megközelítés: a parkolótól a kék jelzésen 670 méter.

Nagy-Csomád

Nagy-Csomád

A Csomád-hegység legmagasabb pontja pontosan az a hely, ahova nem a kilátásért érdemes felmászni, hanem, hogy elmondhassuk magunkról, hogy jártunk a hegység legmagasabb pontján. Az 1301 méter magasra nőtt andezit csúcsra több irányból is felkapaszkodhatunk. Legegyszerűbb a Szent Anna-tó felső parkolójától a kék jelzésen, vagy Tusnádfürdőről a piros kereszt, majd kék jelzésen. Ezt a túrát lehet kombinálni egy Vártető látogatással is, ez esetben a két Csomád és a Komlós-tető nyergéből északnak kell indulnunk a kék jelzéssel.

A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a csúcs.
Magasság: 1301 m
Nyitva: 0-24
Megközelítés: a Szent Anna-tótól (2 km; 1 óra; 223 m szintemelkedés) és Tusnádfürdőről (4 km; 2 óra 15 perc; 564 m szintemelkedés).

 

Széles-nyereg

Széles-nyereg

A Kopa-hágótól a zöld jelzésen haladva a Bélai-Tátra főgerincét nyugati és keleti részre osztó Széles-nyeregbe érünk. Talán innen mutatja legszebb arcát a vonulat: A nyugati gerincen sorakoznak a Bélai-Tátra látványosabb csúcsai: a legmagasabb, a Holló-kő, a hegység arculatát talán legjobban meghatározó impozáns Sirató, a háttérben a Murány és a Barlang-hegy.

Kelet felé fordulva az enyhébben hullámzó gerincen szerényebb kivitelű, de annál beszédesebb nevű csúcsok emelkednek. Itt van mindjárt a Bolond Gerő, mögötte a három csúcsot magában foglaló Mészárszékkel.

 

Kopa-hágó

Kopa-hágó

A kristálytisztán gyöngyöző Rézakna patak néhol festői szurdokot alkotva tör át a sziklákon. A krónikák szerint az addig csak pásztorok látogatta Hátsó-Rézaknák-völgyét a 15. századtól kezdték járni a Kopa-hágó környéki rézbányákra menet a bányászok. Ahogy telt-múlt az idő, helyüket a természeti kincsekre vágyó turisták vették át.

A Hátsó-Rézaknák-völgye a Kopa-hágóban találkozik az Elülső-Rézaknák-völgyével. A hágón átvezető ösvény régen fontos kereskedelmi és persze csempészútvonalnak számított a Magyar és a Lengyel Királyság között. Ezért is nevezték sokáig a nyugati, Hátsó völgyet Magyar, míg a keleti, Elülső völgyet Lengyel Rézaknáknak.

Érdemes még feljebb kapaszkodni a Fehér-tavi-csúcs alatti füves nyeregbe, az Elülső-Kopa-hágóba, hisz ezen a ponton fog kezet egymással a Magas-Tátra és a Bélai-Tátra.

 

Bélai-cseppkőbarlang

Bélai-cseppkőbarlang

A Tátra egyetlen látogatható barlangját a Csikó-hegy északi oldalában vezető tanösvényen közelíthetjük meg. Az aranyásók által már korábban is ismert Bélai-cseppkőbarlangba elsőként a szepesbélai Husz Gyula és Britz János merészkedett be 1881-ben. Egy évre rá a nagyközönség számára is megnyitották a csodákat rejtő üreget és 1896-ban a világon először elektromos árammal világították meg. A barlang két egymásba nyíló meredek sziklahasadékból áll, rendkívül gazdag cseppkőképződményekben, tavacskákban. Az 1752 méter hosszú barlangból 1370 méter látogatható. Mélysége 160 méter, átlagos hőmérséklete pedig + 5 fok körül mozog.

Ipoly-torkolat

A Vepor-hegység oldalából tiszta forrásként induló, több mint 250 km-es kanyargós útját Szobnál végzi be az Ipoly. Boldogan öleli keblére hűséges gyermekét a vénséges Duna, együtt, kéz a kézben ballagnak tovább, a Fekete-tengerig.

Kukucska-hegy

A Hont-Pázmány nemzetség ősi várának már nincs nyoma a hegyen, csupán a helyiek emlékezetében.

A tetőről kitekintve Ság felé jól látható, hogy az Ipoly-völgye itt a legszűkebb. Miután az egykor összefüggő Korponai– és Börzsönyi-hegyvidék vulkanikus törés következtében kettévált, a törés vonalán kezdte meg teraszokat építő eróziós munkáját az Ipoly.

Radnai-havasok gerince

Az Ünőkőről tovább indulva, a Sima-oldalban haladva és a Csicsó ormát érintve egy meredek kaptatón át vezet az út az Ember-tetőre. Innen a gerincen haladunk tovább a Gargaló-csúcs felé. A Gargaló csúcsa igazi földrajzi választópont. Innen a Radnai-havasok gerince nyugatnak tart tovább az Ünőkő felé. Vessünk egy pillantást a Nagy-Tejes, a Puzdra, s mögöttük távolabb a Bukuly és a Nagy-Pietrosz hegytömegei felé. A Kárpátok fő vízválasztója viszont itt, a Gargaló-nyeregtől északnak kanyarodik és az Asztal rét felé tart.

Ünőkő

A Radnai-havasok második legmagasabb csúcsa. Alattunk a katlanok csillogó tengerszemeket rejtenek, a nyugati Ünőkő-völgyben az Ünőkő-tó, a keleti Lála-völgyben pedig a Lála-tavak csillognak.