A kris­tály­tisz­tán gyön­gyö­ző Réz­ak­na patak néhol fes­tői szur­do­kot alkot­va tör át a szik­lá­kon. A kró­ni­kák sze­rint az addig csak pász­to­rok láto­gat­ta Hát­só-Réz­ak­nák-völ­gyét a 15. szá­zad­tól kezd­ték jár­ni a Kopa-hágó kör­nyé­ki réz­bá­nyák­ra menet a bányá­szok. Ahogy telt-múlt az idő, helyü­ket a ter­mé­sze­ti kin­csek­re vágyó turis­ták vet­ték át.

A Hát­só-Réz­ak­nák-völ­gye a Kopa-hágó­ban talál­ko­zik az Elül­ső-Réz­ak­nák-völ­gyé­vel. A hágón átve­ze­tő ösvény régen fon­tos keres­ke­del­mi és per­sze csem­pész­út­vo­nal­nak szá­mí­tott a Magyar és a Len­gyel Király­ság között. Ezért is nevez­ték soká­ig a nyu­ga­ti, Hát­só völ­gyet Magyar, míg a kele­ti, Elül­ső völ­gyet Len­gyel Réz­ak­nák­nak.

Érde­mes még fel­jebb kapasz­kod­ni a Fehér-tavi-csúcs alat­ti füves nye­reg­be, az Elül­ső-Kopa-hágó­ba, hisz ezen a pon­ton fog kezet egy­más­sal a Magas-Tát­ra és a Bélai-Tát­ra.

Hazajáró epizódban szerepelt:

• 75. rész: Bélai-Tátra — A Szepesség mészkőbirodalma