Miután a Lápos a kárpáti vulkáni vonulatban megszületik, ifjonti hévvel lecsorog a hegyről és a Láposi-medencébe ér. Itt kissé lelassul, de csak hogy erőt gyűjtsön a Kővár-hegység áttöréséhez. Épp itt, a Láposi-sziklaszoros kapujában van Macskamező.
„A hagyomány szerint e község első telepese a nemes Velle család őse volt, ki egy irtásos helyen vadmacskát lővén, erről nevezte el a községet. Temploma fából épült. 1891-ben vásárolta 50 forinton Sósmező egyházközségtől Pap Simon. Védőszentje Mihály főangyal.” Így jellemezte Macskamezőt Kádár József 1901-ben a Szolnok-Doboka vármegyéről írt monográfiájában. Annyit még hozzátennénk, hogy az 1875-ben épült Szent Demeter fatemplom is Macskamező ékessége. A falu előtt tehát nem csak a Lápos tart pihenőt, hanem az erre vetődő vándornak is érdemes.
(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a Szent Demeter fatemplom.)
Kassa a Kojsói-havasok és a Tokaj-Eperjesi-hegység találkozásánál fekszik. A fényes múltú várost méltán nevezték anno Felsőmagyarország metropolisának. Ma csaknem negyedmillióan élnek itt, az egyetemeknek, kulturális intézményeknek, katolikus érsekségnek és egyben ipari létesítményeknek is otthont adó Kassán.
Nevezetességei:
A gótikus Szent Erzsébet Székesegyház. Közepén látható a csillárt tartó magyar szent korona. A király-oratóriumhoz vezető híres Királylépcsőn maga Mátyás király lépdelt fel itt jártában. A szentélyben a templom legkiemelkedőbb építőművésze, Kassai István mester keze munkáját, a 15. századi szentségházát csodálhatjuk. Szemben fejet hajthatunk a szárnyas főoltár előtt is, ami az 1400-as években készült a nevezetes kassai képfaragó műhelyben. Az altemplomban II. Rákóczi Ferenc fejedelem és bujdosótársai, köztük gróf Bercsényi Miklós alusszák örök álmukat.
A város halottait idézi a dóm szomszédságában a Szent Mihály-kápolna, amely hajdan temetőkápolna volt, s körülötte terült el egykor a középkori temető.
A központban szinte minden épület történelmünk egy-egy nagy eseményének a színfala. A főutcán ott sorakoznak egymás mellett a felvidék nemesi családjainak kúriái. Itt van példának okáért az egyik legrégebbi épület, a 14. századi Lőcsei-ház, ahol Tinódi Lantos Sebestyén is lakott, és ahol Bethlen Gábor, miután elfoglalta Kassát, 1626-ban fejedelmi esküvőjét tartotta Brandenburgi Katalinnal.
A Hóhér-bástya udvarán a Rodostói-ház idézi fel II. Rákóczi Ferenc fejedelem törökországi száműzetését.
A városban szobra van Kassa országgyűlési képviselőjének, Esterházy Jánosnak és a kassai polgárnak, Márai Sándor írónak, akinek gyermekkora színhelyén, a Mészáros utcai házban emlékszobát is berendeztek.
A Szitnya csúcsáról a zöld jelzésen haladva érjük el Illést. A falu temploma állítólag hazánk legrégebbi templomai közül az egyik.
A kápolna már az 1767-ben készült katonai térképeken is szerepelt. A rom feltárása 2010-ben kezdődött. A helyiek a romoknál emlékművet kívánnak emelni Szent László tiszteletére, így őrizve Erdély védőszentjének szellemét.
Rahó mellett találjuk a Fehér-és a Fekete-Tisza összefolyását, Tiszaközt, ahonnan már Szőke Tisza néven folyik tovább a folyó. Kárpátalja legmagasabban fekvő városa, a „huculok fővárosa” a Felső-Tiszavölgy gazdasági, kereskedelmi és idegenforgalmi központja, Rahó. A központban áll a rahói szórványmagyarság vallási központja a 200 éves Nepomuki Szent János-plébániatemplom. A bolsevik rendszerben a lebontásra ítélt épületet a helyi magyar hívek összefogása mentette meg a pusztulástól.
A magyar többségű Maros-völgyi település, Holtmaros református templomában őrizték sok éven keresztül az erdélyi irodalom egyik legnagyobb alakja, Wass Albert hamvait. A templom kertjében álló szobrát a román hatóságok levetették. Helyette kis fenyő emlékeztet az üldözött íróra, míg szobra ideiglenesen bekerült a templomba. A Czegei Wass Alapítvány és a Holtmarosi Református Egyházközség által működtetett Tulipán Gyermekotthonban 12 állami árvaházból származó gyermeket nevelnek.
Felcsík legnépesebb községe, a közel 7000 lakosú színmagyar település az Olt folyó partján. Itt született Erdély nagy püspöke, Márton Áron, akinek szobra, Szervátiusz Tibor alkotása a központban áll. A szent életű püspök szülőházát emléktábla jelöli. Az árpád-kori eredetű katolikus templom melletti iskola épületében kialakított múzeumban is lehetőségünk nyílik megismerkedni Márton Áron példamutató életútjával. A falu határában a Pásztorbükk nevű dombon gyilkolták meg 1599-ben az oláh vajda által felbérelt székelyek Báthory András bíborost, erdélyi fejedelmet.
Demsus ősi, feltehetően 13. századi román stílusú temploma Erdély egyik legrégebbi egyházi műemléke. Építéséhez a közeli római kori Várhely romjaiból használtak fel sírköveket, és faragványokat. Egyesek szerint már a IV. században ókeresztény templom állt a helyén, mások úgy vélik, az ősi magyar hitvilág kultuszhelyére épült. Demsus templomát később közösen használták a reformátusok és a görögkeletiek.
