Anonymus szerint Árpád népe, midőn átkeltek a Havas-erdőn, az első helyet, ahova értek, Munkácsnak nevezték el, mivel igen nagy fáradsággal jutottak el ide. Ezután hosszú évszázadokon át fontos közlekedési csomópont volt a Latorca partján.

A magyar szabadság eszméjének városában járunk. A Rákóczi Ferenc nevét viselő középiskola udvarán találjuk Matl Péter, a Vereckei emlékmű megalkotójának egyik kedves alkotását, a Nagyságos Fejedelem mellszobrát.

A központban magasodó római katolikus templomot 1904-ben építették a középkori Szent Márton székesegyház helyére.

Az utóbbi évtizedekben megújult városközpontban, a nyüzsgő sétálóutcából nyílik a múltidéző Fejér-ház, amit Rákóczi-háznak is neveznek. Itt ma a Munkácsy Képzőművészeti Iskola működik. Az aulában vessünk egy pillantást a központba tervezett Munkácsy szobor makettjére, ami csak terv maradt, az országvesztés miatt soha nem valósulhatott meg.

Szegény Munkácsy Mihály, a szakrális művész, hogy szerette városát! Aztán szembesülnie kellett, de már csak odafentről, hogy mit építettek a modernizmus jegyében szülőháza helyére. Azért maradt még egy-két patinás épület, amik a ráérős, alkotó évszázadokra emlékeztetnek. Köztük az 1904-ben épült régi városháza is.

Ami Munkács nevét igazán naggyá tette, az a hatalmas Árpád-kori eredetű vár a sziklabérc tetején. Rákóczi, Lórántffy, Báthory – micsoda nevek vezették fel a legendás Zrínyi Ilonát, aki megözvegyülése után Munkácson ment nőül Thököly Imréhez. Amikor Thököly csillaga leáldozott, s már csak ide, Munkács várába szorult a szabadság, 1685-ben maga Zrínyi Ilona állt a kuruc serege élére. A kis Rákóczi Munkács falain láthatta, hogy küzdenek a honért a kuruc vitézek és bátor édesanyja. A vár elesett, Rákóczi Bécsbe került, de 15 év sem telt el és már Rákóczi Ferenc zászlai lobogtak a vár fokán. A szabadsághősökre emlékezik Matl Péter alkotása. Szembe találkozunk Zrínyi Ilonával, aki maga elé néz, mint aki magát a történelmet látja maga előtt. Rákóczi Ferenc pedig kinéz az Alföld fele, mert onnan várja a segítséget. Megjelenik az apjának a kardja, a harmadik személy, I. Rákóczi Ferenc, tehát egy hármas kompozíciót látunk.

A szabadság sasfészke 1711-ben Habsburg kézre került, s mily jelképes: börtön lett belőle. Közben egy rövid időre, 1805-ben újra fontossá vált, amikor Napóleon elől menekítve 3 hónapig itt őrizték a Magyar Szent Koronát. 1847-ben itt járt Petőfi Sándor is, aki talán maga sem gondolta, hogy alig egy esztendő múlva a börtönből a foglyokat kiszabadítják, s a várat honvédőrség veszi birtokába. Talán ennek is köszönhető, hogy a ’48-as szabadságharc bukása után a császáriak a várat végleg megfosztották hadi erődítményi rangjától.

1896-ban nagy ünnepély volt itt a millennium emlékére. A Hajdú-bástyán hatalmas emlékoszlopot állítottak, tetején bronzturulmadárral. A csehszlovák megszállók 1924-ben ledöntötték, majd 1945-ben a szovjetek a turult beolvasztották és szovjet hősi emlékművet öntöttek belőle. 2008-ig kellett várni, hogy visszaszálljon helyére a munkácsi turulmadár.

Munkács szélén, Őrhegyalján 1849. április 22-én a szabadságharc egyik legjelentősebb kárpátaljai ütközete zajlott a Latorca-híd birtoklásáért. A magyar harcosok nagy diadalt arattak a hatalmas túlerőben lévő császári csapatok felett. Az 1901-ben állított emlékművüket a szovjet időszakban ledöntötték, de ma már megújulva emlékeztet a podheringi hősökre.