Az ősvulkáni múlt nyomai mentén emelkedjünk a környék jelképes magaslata, a nyéki Őr-hegy tetejére. A hegy és a palóc helység neve már a gyepűt őrző „Nyék“ törzsre emlékeztet. S az itt élők nem felejtenek. A „Természet nem ismer határokat” címszó jegyében alakították ki az Őrhegyi tanösvényt, hogy az ide látogatókban tudatosítsák a helyi értékeket. 2013 óta a csúcson kilátó várja az erre járót.
Archives
Kopácsi-rét, Kopács
A Kopácsi-rét mocsaras, erdős-mezős zuga az ősi pannon táj egyik utolsó apró emlékdarabkája, egyben Európa egyik legjobb természeti állapotban megőrzött ártéri területe.
A Dunai-puszta legelőin a természettel szerves összhangban gazdálkodnak. Ennek jelei az őshonos szürke marhák, amelyek minden évszakot a legelőn töltik.
A Kopácsi-rét Természetvédelmi Park, jól kiépített fahíd labirintusa az ártér rejtett kincseihez vezet. Nagyobb áradások idején hatalmas területeket áraszt el a víz, a holtágak és a lápterületek között kisebb-nagyobb talajszigetek emelkednek. A régi időkben ember volt a talpán, aki eligazodott az ingoványban. Persze ma már megváltozott a kép, az útvesztőkön kényelmes tanösvény vezet és sajnos az évtizedek vízszint csökkenése lassan elapasztja a tavakat és mocsarakat. A ritka és veszélyeztetett növény- és állatfajok miatt a Kopácsi-rét Európa egyik legjelentősebb vizes élőhelye. Főleg hatalmas halállományáról és madárvilágáról ismert. Amióta korlátozzák a halászatot, a kopácsiak elsősorban a természetvédelemre és a turizmusra építenek.
A víz mellett fekvő Kopács református temploma is a megújuló magyar közösség erejét hirdeti. A 1991-es háborút megszenvedett épület a magyarok összefogásával épült újjá.
Az évszázados elszigeteltségnek, a vízzel való sajátos kapcsolatának köszönhető természeti és néprajzi „ősállapot” megőrzéséről és átörökítéséről szól a falu legnagyobb ünnepe, a Kopácsi-halásznapok.
Évről-évre ezrek jönnek össze, hogy közösen ünnepeljenek és emlékezzenek a halászősökre.
A központban természetesen a halételek vannak, melyek közül a halpaprikás és a csiptetős ponty a legismertebbek.
Budvár – Csicser Tanösvény
Az Erdélyi Kárpát Egyesület hozta létre nemrégiben a Budvárra vezető Budvár-Csicser Tanösvényt, amely 10 kilométer hosszan 8 információs tábla segítségével vezeti végig a vándort a környék flóráját és faunáját, de a két csúcson, Budváron és Csicseren egy-egy legendával ismerkedhetünk meg.
Úgy regélik, Budvárat Attila testvére, Buda vezér építtette, aki itt is van eltemetve. Itt székelt a székelyek főrabonbánja, s amikor Árpád vezér bevonult keletről, véreire lelve, szerződést kötött velük, amelyben kőbe vésték, hogy a székelyek vezére továbbra is a főrabonbán marad. E helyen mondták ki a keresztény hitre való áttérést is. Aztán eljött az 1241-es esztendő, amikor irdatlan tatár sereg tört Erdély földjére. Háromszáz hős székely próbálta feltartóztatni a kutyafejűeket, de végül győzött a túlerő. Ekkor veszett az örök emlékezetbe a védőkkel együtt a vár is.
A tanösvény mellékútja a Budvár és a Csicser közötti mély szurdokvölgybe vezet. A szűk szurdokból felemelkedve egy tágas tisztásra, a Hodgyai-legelőre érünk. A piros jelzésen emelkedünk tovább a Fehér-Nyikó és a Nagy-Küküllő közötti hullámos dombvidéken. A legelő keleti pereme a Csicser lármafás tetejében végződik.
Óhodász, Lombkorona tanösvény
Óhodász fölött található a Lombkorona tanösvény. A Lombkorona tanösvényen maradandó élményt nyújt a vegyes erdő lombkoronáinak szintjén kiépített pallóhíd, melyen végigsétálva közelebbről is szemügyre vehetjük a különböző fafajokat.
A pallóhíd végén egy kilátó nyújt rálátást Kőszeghegyaljára. Míg visszatekintve a főgerincen a Nagy Szarvaskő emelkedik antennás tornyával.
Tesmag – Ipoly-menti tanösvény és Jégmadár Központ
A Hunt család ősi birtoka Tesmag. A falu központjában világháborús emlékmű őrzi a hősök emlékét. Tesmag nagyszabású közösségépítő rendezvénye a Tesmagi Vigasságok. A falu közelében található az Ipoly Unió Jégmadár Központja, amely az Ipoly-mente környezeti és kulturális értékének megőrzésével foglalkozik.
Az Ipoly-menti tanösvény a folyó természeti értékeit mutatja be. A tanösvény különlegessége, hogy az idelátogató turista egyszerre ismerheti meg a vizes és a szára élőhelyek jellegzetes világát.
Páskom legelő tanösvény
A Középső-Ipoly-mente Nemzetközi Jelentőségű Vizes élőhely, azaz Ramsar terület. Kiérve az égerlápból, a Páskom-legelő tanösvényen, Dejtár határában az Ipoly mentére oly jellemző rétek egyikére érünk. Az Ipoly-mentének ezen a viszonylag szűk területén jól megférnek egymás mellett a madarak, az erdei vadak és az őshonos magyar háziállatok is. Mivel a homoki parlagok megőrzése szempontjából is jót tesz a legeltetés, a Nemzeti Park Ipolyvece határában jelentős magyar szürkemarha állományt tenyészt hagyományos módszerekkel.
Sziki Őszirózsa Tanösvény
A Sziki Őszirózsa tanösvény a Fertő-tó menti szikes pusztára vezet. A nádassal sűrűn szegélyezett, igen sekély Fertő tó az egyik legjelentősebb vízimadár-megállóhely Közép-Európában. A hazai természetvédelem jelkép madarával, a nagy kócsaggal is sűrűn találkozhatunk, hisz a Nemzeti Park Közép-Európa legnépesebb nagy kócsag állományának nyújt otthont.