A 2023-as Haza­já­ró Kupa ehét­vé­gi túrá­ja Orbán Imre által szer­ve­zett Pozso­nyi csa­ta emlék­tú­ra volt, mely Német­óvár­ról (Bad Deutsch-Alten­burg) indult 20 és 40 kilo­mé­te­res távo­kon.

A rövi­debb táv veze­tett for­má­ban került meg­ren­de­zés­re, a hosszabb egyé­ni­leg, de a két táv első más­fél kilo­mé­te­rén Imre veze­té­sé­vel együtt haladt a mezőny külön­bö­ző lát­vá­nyos­sá­go­kat érint­ve. A rajt­nál kap­tunk egy rész­le­tes ismer­te­tőt a csa­tá­ról, vala­mint a kör­nyék­ről és a lát­ni­va­lók­ról. Közö­sen meg­te­kin­tet­tük a rajt­nál lévő Szent Ist­ván király által emelt temp­lo­mot és temp­lom­kert­jét, ahol egy gyö­nyö­rű­en kar­ban­tar­tott szim­bo­li­kus magyar sír­em­lék is talál­ha­tó. Ezután közö­sen fel­sé­tál­tunk a kur­gán­ra, Árpád vezér állí­tó­la­gos sír­he­lyé­re, mely­nek tete­jén egy kereszt mel­lett Árpád vezér emlé­ké­re emelt kop­ja­fa is talál­ha­tó.

Végül lesé­tál­tunk a Duna part­já­ra, ahol meg­te­kint­het­tük a “kűmed­rű pata­kot” és tulaj­don­kép­pen innen egyé­ni­leg tel­je­sí­tet­tük a 40 km-es távot. A GPS-em sze­rint a túra 35,6 km. volt 948 m. szint­emel­ke­dés­sel. A kör­nyé­ken ren­ge­teg római kori emlék talál­ha­tó. Német­óvár­ról első­ként Pet­ro­nell-Carn­un­tum felé vet­tük az irányt. Érde­kes­ség, hogy Carn­un­tum a Római Biro­da­lom Pan­no­nia pro­vin­ci­á­já­nak fővá­ro­sa volt, vala­mint 171 és 173 közöt­ti évek­ben itt volt Mar­cus Aure­li­us főha­di­szál­lá­sa is. Két amfi­te­át­ru­mot is érin­tet­tünk, majd követ­ke­zett a “Pogá­nyok kapu­ja”, a Hei­den­tor. A jelen­leg két (de ere­de­ti­leg négy) pil­lér­ből álló épít­ményt fel­te­he­tő­en II. Cons­tan­ti­us csá­szár állít­tat­ta sike­res pan­no­ni­ai had­já­ra­ta­i­nak győ­zel­mi emlék­mű­ve­ként.

Innen meg­cé­loz­tuk a Hunds­he­im-hegyet, de még mielőtt ráfor­dul­tunk vol­na az iga­zán mere­dek kap­ta­tó­ra, a vörös kereszt­nél szusszan­tunk egyet és friss vizet is véte­lez­tünk. A hegy csú­csán talál­ha­tó Hunds­he­i­mer hütt­ében hideg sör, fröccs, üdí­tő állt ren­del­ke­zés­re becsü­let­kasszás áron. Élet­men­tő volt a nagy meleg­ben. A hegy­ről leeresz­ked­tünk Hain­burg váro­sá­ba. Lefe­lé már elő-elő buk­kant oly­kor az impo­záns Hain­bur­gi lovag­vár, mely­hez rövi­de­sen fel is sétál­tunk és meg­cso­dál­tuk a vár­ból elénk táru­ló gyö­nyö­rű­sé­ges kilá­tást. Külö­nö­sen lát­vá­nyos volt a város­ba leeresz­ke­dő vár­fal, a mai napi álló védő­bás­tyák.

Az észa­ki vár­fal mel­lett eresz­ked­tünk vissza a város­ba, érin­tet­tük a Magyar-kaput, majd fel­mász­tunk az utol­só hegy­re, a Bar­na-hegy­re. A hegy­te­tő­ről ismé­tel­ten rend­kí­vü­li kilá­tás­ban volt részünk a Duná­ra, a város­ra és az eddig meg­má­szott hegyek­re. Fent még hegyi­kecs­kék­kel is össze­fu­tot­tunk. A Duna-part­ra leeresz­ked­ve meg­néz­tük a part men­ti Röt­hels­tein vár rom­ja­it, Hain­burg­ban még érin­tet­tük a Vízi-kaput és a Bécsi-kaput, majd a part men­tén sétál­tunk vissza Német­óvár­ra, túránk cél­já­ba. Ezen a túrán olyan sok lát­ni­va­lót és tör­té­nel­mi emlé­ket érin­tet­tünk, hogy soká­ig emlé­ke­ze­tes marad. Köszön­jük a lehe­tő­sé­get Orbán Imré­nek és a Hit Paj­zsa Nem­ze­ti Egy­let­nek, vala­mint bízunk ben­ne, hogy az immá­ron jó pár éve élet­re kel­tett Pozso­nyi csa­ta emlék­tú­ra a jövő­ben is meg­ren­de­zés­re kerül.

A beszá­mo­ló­ért és a fény­ké­pe­kért külön köszö­net Kor­mos Ist­ván­nak.