A nagyhét első napjaiban Horvátországba látogattunk, hogy kicsit jobban szemügyre vegyük és lencsevégre kapjuk egykori vármegyéink, Lika-Korbava és Modrus-Fiume azon szépségeit is, amely mellett honfitársaink többsége elrobog a tengerpartra igyekezvén.
Az Adriai-tengert és a Kárpát-medencét elválasztó Dinári-hegység számtalan tagja közül a Kis-Kapela rejti a 700 kilométer hosszú hegylánc talán legnagyobb csodáját, a Plitvicei-tavakat. A mészkő és a víz összjátékaként létrejött tó- és vízesésrendszer azonban csak egy a karsztjelenségek sorában. A karsztvidék formakincsei közül apró víznyelőkkel, látványos vízkeletekkel és hatalmas poljékkal is találkoztunk, míg körbejárjuk a hegységet. Persze csak amit ma lehetséges, hisz a közelmúlt délszláv háborúja nem csak a lelkekben és az épületekben hagyott nyomot, hanem a hegyvidékeken is, ahol sok helyütt ma is veszélyes járni-kelni az aknamezők miatt.
A történelem fontos mozzanatai közül ne hagyjuk ki a középkort sem: a magyar fennhatóságról már csak a királyi adománylevelek és a törökellenes küzdelem végvárai mesélnek. Az egykori Frangepán várak közül Brinje és Drezsnik épülget-szépülget, de Modrus váránál is ott vannak már az állványok és a meszesgödrök. A Kis-Kapela kapcsán azt se feledjük el megemlíteni, hogy a második világháború partizán-usztasa összecsapásai és a délszláv háború hadműveletei közt a 60-as, 70-es években Winnetou apacsaitól volt hangos a rengeteg, ugyanis itt forgatták a híres indiánfilmeket.
De mit keres a Hazajáró a dalmát tengerparton, amely már kívül esik a Szent Korona „testén”? Ha jobban belegondolunk, Közép-Dalmáciát már végigjártuk Splittől Sibenikig, hát akkor miért éppen Dalmácia északi része hiányozzon a kirakóból? Egészen pontosan annak a 158 évnek (1105–1116, 1181–1202, 1242–1313, 1345–1346, 1357–1409) az emlékeit kutattuk, amelyet magyar impérium alatt töltött Zára és környéke. A köztes időszakokban a Velencei Köztársasággal hadakoztunk azért, hogy legyen tengeri kijáratunk. A horvátoknak is jobban ízlett a magyar királyok nyújtotta szabadság, mint az adriai vetélytárs elnyomása, de végül aztán jött a török, és jobb dolgunk is akadt, mint, hogy Záráért harcoljunk. Magyarokat aztán a jugoszláv idők is hoztak erre a páratlan szépségű tájra, melynek ékkövei, a Kornati és a Telesnica nem csak Dalmácia, hanem egész Horvátország és az Adria büszkesége is.
A Kis-Kapelát és Észak-Dalmáciát bemutató filmjeink várhatóan májusban, júniusban kerülnek adásba!