Magyar emlékek nyomában — Forgatás Dalmáciában és a Dinári-hegységben

Magyar emlékek nyomában — Forgatás Dalmáciában és a Dinári-hegységben

A nagy­hét első nap­ja­i­ban Hor­vát­or­szág­ba láto­gat­tunk, hogy kicsit job­ban szem­ügy­re vegyük és len­cse­vég­re kap­juk egy­ko­ri vár­me­gyé­ink, Lika-Kor­ba­va és Mod­rus-Fiu­me azon szép­sé­ge­it is, amely mel­lett hon­fi­tár­sa­ink több­sé­ge elro­bog a ten­ger­part­ra igye­kez­vén.

Az Adri­ai-ten­gert és a Kár­pát-meden­cét elvá­lasz­tó Diná­ri-hegy­ség szám­ta­lan tag­ja közül a Kis-Kap­ela rej­ti a 700 kilo­mé­ter hosszú hegy­lánc talán leg­na­gyobb cso­dá­ját, a Plit­vi­cei-tava­kat. A mész­kő és a víz össz­já­té­ka­ként lét­re­jött tó- és víz­esés­rend­szer azon­ban csak egy a karszt­je­len­sé­gek sorá­ban. A karszt­vi­dék for­ma­kin­csei közül apró víz­nye­lők­kel, lát­vá­nyos víz­ke­le­tek­kel és hatal­mas pol­jék­kal is talál­koz­tunk, míg kör­be­jár­juk a hegy­sé­get. Per­sze csak amit ma lehet­sé­ges, hisz a közel­múlt dél­szláv hábo­rú­ja nem csak a lel­kek­ben és az épü­le­tek­ben hagyott nyo­mot, hanem a hegy­vi­dé­ke­ken is, ahol sok helyütt ma is veszé­lyes jár­ni-kel­ni az akna­me­zők miatt.

A tör­té­ne­lem fon­tos moz­za­na­tai közül ne hagy­juk ki a közép­kort sem: a magyar fenn­ha­tó­ság­ról már csak a kirá­lyi ado­mány­le­ve­lek és a törö­k­el­le­nes küz­de­lem vég­vá­rai mesél­nek. Az egy­ko­ri Frange­pán várak közül Brin­je és Drezs­nik épül­get-szé­pül­get, de Mod­rus várá­nál is ott van­nak már az áll­vá­nyok és a meszes­göd­rök. A Kis-Kap­ela kap­csán azt se feled­jük el meg­em­lí­te­ni, hogy a máso­dik világ­há­bo­rú par­ti­zán-usz­ta­sa össze­csa­pá­sai és a dél­szláv hábo­rú had­mű­ve­le­tei közt a 60-as, 70-es évek­ben Win­net­ou apa­csa­i­tól volt han­gos a ren­ge­teg, ugyan­is itt for­gat­ták a híres indi­án­fil­me­ket.

De mit keres a Haza­já­ró a dal­mát ten­ger­par­ton, amely már kívül esik a Szent Koro­na „tes­tén”? Ha job­ban bele­gon­do­lunk, Közép-Dal­má­ci­át már végig­jár­tuk Split­től Sibe­ni­kig, hát akkor miért éppen Dal­má­cia észa­ki része hiá­nyoz­zon a kira­kó­ból? Egé­szen pon­to­san annak a 158 évnek (1105–1116, 1181–1202, 1242–1313, 1345–1346, 1357–1409) az emlé­ke­it kutat­tuk, ame­lyet magyar impé­ri­um alatt töl­tött Zára és kör­nyé­ke. A köz­tes idő­sza­kok­ban a Velen­cei Köz­tár­sa­ság­gal hada­koz­tunk azért, hogy legyen ten­ge­ri kijá­ra­tunk. A hor­vá­tok­nak is job­ban ízlett a magyar kirá­lyok nyúj­tot­ta sza­bad­ság, mint az adri­ai vetély­társ elnyo­má­sa, de végül aztán jött a török, és jobb dol­gunk is akadt, mint, hogy Zárá­ért har­col­junk. Magya­ro­kat aztán a jugo­szláv idők is hoz­tak erre a párat­lan szép­sé­gű táj­ra, mely­nek ékkö­vei, a Kor­na­ti és a Teles­ni­ca nem csak Dal­má­cia, hanem egész Hor­vát­or­szág és az Adria büsz­ke­sé­ge is.

A Kis-Kape­lát és Észak-Dal­má­ci­át bemu­ta­tó film­je­ink vár­ha­tó­an május­ban, júni­us­ban kerül­nek adás­ba!