Hazajáró műsorok

Szebeni-havasok – és a szász sasfészek

86. rész

Két világ, Erdély és Havasalföld természetes határa, a vad Déli-Kárpátok egy szolidabb, de igen jóvágású széles hátú hegycsoportja kerül a Hazajáró terítékére. A főként kristályos palából felépülő Szebeni-havasok Királyföld déli határvidékén, a Páring, a Lotru és a Kudzsiri-havasok között állja az idők viharait. Több mint 2200 méteres csúcsaival délről zárja a Szebeni-medencét, ami először székely határőrök, majd a II. Géza király telepítette szászok földje volt, mígnem a Kárpátok túloldaláról, Havasalföldről beáramló románok végleg felborították lélekszám-arányait. Az erődtemplomok, amelyek a hit őrzése mellett a tatár, török és oláh hordák ellen is védelmeztek, mára a szórványba szorult őslakosság nemzettudatának a fellegvárai lettek. Hogy megerősítsük e védbástyákat, keljünk útra, mind többen, felfedezni az egykori szász sasfészek, Nagyszeben és vidéke kulturális emlékeit és vonzó természeti környezetét.

Látnivalók

Látnivalók / Erdély / Királyföld

Vízakna egy hatalmas sótömzsön ül, melynek kitermelése – nem kevés viszálykodás kíséretében – a római kortól a 20. századig tartott. A bányaaknák beomlásával képződött heliotermikus tavak a 19. században álltak a fürdőkultúra szolgálatába. Így lett Vízakna Erdély első sós vizű fürdője.

A 13. században épült masszív erődtemplom kapuzatába faragott életfát oroszlánok őrzik. Hiába dúlták fel a templomot a törökök, a dombormű megmaradt, ahogy a székely gyökerű, kicsi, de erős vízaknai magyar közösség is.

Bővebben...

Kereszténysziget Árpád-kori erődített templomának volt mitől védenie az itt élőket: Előbb Vitéz Mihály havasalföldi oláh fejedelem katonái foglalták el, s gyilkolták meg a templomban az evangélikus lelkészt. Aztán a török dúlta-mészárolta. 1690-ben a templomban tartott országgyűlésen kiáltották ki erdélyi fejedelemmé a kuruc hadvezért, Thököly Imrét. A 20. század elején itt élő több mint kétezer szászból mára alig 250-en maradtak.

Bővebben...

Nem akármilyen hely Nagyszeben: évszázadokon át Erdély kulturális fővárosa, Szeben vármegye egykori székhelye, az erdélyi szászok sasfészke volt. Mára a szászok többsége elmenekült, csak a vastag falak védelmezte műemlékeik maradtak hátra.

Egykor a Magyar Királyság határa volt a Vöröstorony-szorosnál.

Rengeteg látnivalóval várja az idelátogatót Nagyszeben. A középkori hangulatú, szűk utcácskák után egy alagút a történelmi központba, a felsővárosi nagypiacra vezet. Itt, e nagyszabású épületek által keretelt téren, ahol egykor gabonavásárok, közgyűlések és nyilvános kivégzések is zajlottak, már belekóstolunk a nagyvárosi forgatagba is. A főtéren látható a neobarokk stílusban épült Bruckenthal-palota, a reneszánsz homlokzatú Haller-ház, valamint a katolikus templom.

Nagyszeben egyik jelképe a Tanácstorony. A 13. században a tanácsosok házára ráhúzott torony tetejéről madártávlatból is megcsodálhatjuk a várost.

A Kispiactér felé haladva érjük el a Hazugok Hídját. A legenda szerint azon szerelmespárok alatt, akik hamis szerelmi vallomást tesznek a hídon, leszakad a híd.

A Huet téren nyúlik az ég felé Szeben ékessége, a grandiózus, XIV. századi gótikus evangélikus püspöki székesegyház.

A város híres szülötte Kós Károly, az egyik legnagyobb erdélyi építész és író, valamint Borsos Miklós festőművész, akinek a családja 1916-ban a román betörés elől menekült el a csonkaországba.

Bővebben...

Régi szász városka Nagydisznód. 1510 körül itt született a nagy prédikátor, Heltai Gáspár lelkész, nyomdász, a magyar korai széppróza egyik kiemelkedő alakja. A szászok és magyarok már csak néhány százan maradtak itt. Örökségük, a szebenre jellemző tornyos, háromhajós evangélikus erődtemplom a 13. századból származik. Úgy hírlik, óratornya az első volt egész Erdélyben.

Nagydisznód kistestvére Kisdisznód. A falu fölötti meredek hegykúpon, a Mihály-hegy tetején erődfallal kerített hegyi templom állja a szebeni szeleket. Udvarán a gömbkövek régi regéről mesélnek: egykor esküvője előtt minden legénynek egy ilyen követ kellett felgörgetnie a templomba, hogy ellenséges támadás esetén legyen mivel védekezni. A háromhajós, román stílusú templom a 12.–13. század fordulóján épült. Bélletes kapuja már ritkán nyílik ki. Miután a község a XV. században új templomot kapott, a hegyi templom már csak háborúk mentsváraként szolgálta Kisdisznód népét. Falán emléktáblák őrzik német, osztrák és magyar katonák neveit, akik az 1916-os román betöréskor adták életüket a hazáért.

Bővebben...

A Csindrel-csúcsról a kilátás mámoros: közel, s távol ott virítanak a Déli-Kárpátok tagjai: előttünk, a Lotru, távolabb a Páring, mögötte a Kapacina, a Kudzsiri-havasok, és még a Retyezát és a Vulkán is felvillantja bájait. Nem is beszélve a másik irányban a Fogarasi-havasokról. Észak felé haladva a Cindrel hirtelen leszakad, és hagy hatalmas völgy tárul elénk, mélyén a Nagy-Jézer tóval.

Bővebben...