Víz­ak­na egy hatal­mas sótöm­zsön ül, mely­nek kiter­me­lé­se — nem kevés viszály­ko­dás kísé­re­té­ben — a római kor­tól a 20. szá­za­dig tar­tott. A bánya­ak­nák beom­lá­sá­val kép­ző­dött helio­ter­mi­kus tavak a 19. szá­zad­ban áll­tak a für­dő­kul­tú­ra szol­gá­la­tá­ba. Így lett Víz­ak­na Erdély első sós vizű für­dő­je.

A 13. szá­zad­ban épült masszív erőd­temp­lom kapu­za­tá­ba fara­gott élet­fát orosz­lá­nok őrzik. Hiá­ba dúl­ták fel a temp­lo­mot a törö­kök, a dom­bor­mű meg­ma­radt, ahogy a szé­kely gyö­ke­rű, kicsi, de erős víz­ak­nai magyar közös­ség is.

Hazajáró epizódban szerepelt:

• 86. rész: Szebeni-havasok — és a szász sasfészek