Régi szász város­ka Nagy­disz­nód. 1510 körül itt szü­le­tett a nagy pré­di­ká­tor, Hel­tai Gás­pár lel­kész, nyom­dász, a magyar korai szép­pró­za egyik kiemel­ke­dő alak­ja. A szá­szok és magya­rok már csak néhány szá­zan marad­tak itt. Örök­sé­gük, a sze­ben­re jel­lem­ző tor­nyos, három­ha­jós evan­gé­li­kus erőd­temp­lom a 13. szá­zad­ból szár­ma­zik. Úgy hír­lik, óra­tor­nya az első volt egész Erdély­ben.

Nagy­disz­nód kis­test­vé­re Kis­disz­nód. A falu fölöt­ti mere­dek hegy­kú­pon, a Mihály-hegy tete­jén erőd­fal­lal kerí­tett hegyi temp­lom áll­ja a sze­be­ni sze­le­ket. Udva­rán a gömb­kö­vek régi regé­ről mesél­nek: egy­kor eskü­vő­je előtt min­den legény­nek egy ilyen követ kel­lett fel­gör­get­nie a temp­lom­ba, hogy ellen­sé­ges táma­dás ese­tén legyen mivel véde­kez­ni. A három­ha­jós, román stí­lu­sú temp­lom a 12.–13. szá­zad for­du­ló­ján épült. Bél­le­tes kapu­ja már rit­kán nyí­lik ki. Miu­tán a köz­ség a XV. szá­zad­ban új temp­lo­mot kapott, a hegyi temp­lom már csak hábo­rúk ments­vá­ra­ként szol­gál­ta Kis­disz­nód népét. Falán emlék­táb­lák őrzik német, oszt­rák és magyar kato­nák neve­it, akik az 1916-os román betö­rés­kor adták éle­tü­ket a hazá­ért.

Hazajáró epizódban szerepelt:

• 86. rész: Szebeni-havasok — és a szász sasfészek