Sepsiszék – Kúriák földjén
Hazajáró műsorok

Sepsiszék – Kúriák földjén

235. rész
„Itt állok véghatáraidnál szép és dicső Háromszék. Még felötlenek előttem szép bérceid, melyek mindenike ismerős nekem, még látom arany embereket és arany kalászokat termő szép tereidet, még búcsút intőleg tekint felém havassorod.”
Orbán Balázs: Háromszék (1868)

A Tusnádi-szoros és a Barcaság között húzódik a Kárpát-kanyar ölelésében, a három szék egyike: Sepsiszék. Úgy három évszázaddal azelőtt, hogy Kolombusz behajózott volna Amerikába, ezt a földet már „terra Sicolorum terre Sebus” néven emlegette II. András királyunk, amikor épp a szászoknak adott kiváltságokat. Aztán 1562-ben egyesült Kézdiszékkel és Orbaiszékkel, s Háromszék része lett. Sok vér és verejték folyt le azóta az Olton és a Feketeügyön, de a gótikus templomok és régi kúriák falai állnak még. Tartja magát a Kökösi-híd is. Ahogy feltartóztatta a betörő seregeket, úgy próbál most megálljt parancsolni a viharkapun beáramló idegen balkáni szellemnek, és őrzi a legendák földjét: Székelyföldet.

Látnivalók / Székelyföld / Háromszék
Bővebben...
Bővebben...

A ma már unitárius hitre tért híveket szolgáló templom falain kopott freskók őrzik egy letűnt korszak emlékét. A protestánsok által lemeszelt középkori falképeket Huszka József tárta fel a 19. század végén. Hat évszázad távlatából elevenedik meg Szent László-legendája. A másik falsávban Jézus életének jelenetei tűnnek elő.

1977-ben egy földrengés súlyos károkat okozott a templomban, de Isten megingathatatlan házát a ’90-es években sikerült helyreállítani.

Bővebben...

A hagyomány úgy tartja, Úz vezérnek volt szállásterülete itt, a Feketeügy jobb partján. Uzon szabad székely népe és templomuk aztán sok viszontagságon mentek keresztül.

A Béldiek uzoni birtokán Háromszék főkapitánya, Béldi Pál is menedéket nyert egykor, akitől Mikes Kelemen háromszéki főkapitányra szállt a birtok a 17. században. A kastély utolsó tulajdonosa Mikes Kelemenné Béldi Emma volt. Aztán jöttek a kommunisták, hogy végképp eltöröljék a múltat. De a csillagok járása változó: a messziről jött látogatót ma újra a régi birtokos Mikes család sarja, Zsigmond fogadja.

Az uzoni kúriában színvonalas kiállítás fogadja az erre járót, ami az Erdélyi Fejedelemség korszakát mutatja be.

Bővebben...

Lisznyó ősi székely falu, amiről a református templom toronygombján található nap és félhold tanúskodik. A templom kőkerítése háborús időkben fontos szerepet játszott a nép védelmezésében, ma viszont szellemi fronton nyújt menedéket a délkeleti végvidék székelységének.

Bővebben...

A Bodzai hegyek lábánál, Háromszék déli határát őrzi Bikfalva. A település Nagy-Magyarország legdélkeletibb csücskében fekszik, első írásos említése 1321-re tehető. Évszázadokon át szabad székelyek lakták, akik a határvédő szolgálataikért adómentességet és önrendelkezési jogot kaptak a magyar királytól. Az egykori székely lófők épített hagyatékai a kőből épült tornácos kúriák.

Vannak, amelyek érintetlenül pusztulnak. Mások a szakszerűtlen átalakítások áldozataivá válnak, de akadnak szép példák a megújulásra is. Ilyen Kerezsi János kúriája is. Ma már falukép-védelmi program is segíti az értékes épületek megmenekülését.

Bővebben...

A Bodzafordulói hegyek legmagasabbja a Piliske-tető. A túra kiindulópontja Dobolló. Innen Enyhén emelkedő úton kanyargunk felfelé a Piliske erdő borította bérce felé.

A fáradalmakért fenséges kilátás kárpótol: A Háromszéki-medencén túl felsejlik a Feketehalom fölé magasodó Kotla-hegy és a horizontba vesző Baróti-hegység.

Délnyugat felé a Keresztény- és a Nagykő-havas, mögöttük pedig a Bucsecs őrködik.

Bővebben...
Bővebben...
Bővebben...