Hazajáró műsorok

Selmeci-hegység 2. – Honti barangolások a Selmecalján

236. rész

Visszahívta a hazajárót a széles Felvidék legnagyobb kiterjedésű vulkáni vonulata, a némaságba merült Selmeci-hegység. Úgy üresedtek ki nemesérc bányái, ahogy a lélek is lassan elhagyja jelenkorunkat. Nem lakják már bányászok, se szénégetők. Felhagyott bányák, különös tavak és apró hegyvidéki telepek maradtak utánuk, amik már a turizmust szolgálják. S ahogy erodálódott a vulkán, úgy kopott ki völgyeiből a magyar élet is. A letűnt vármegye első ispánja, Hont lovag ősi földjét már nagyon rég nem a szerzetesek, a környező váruradalmak vagy a selmeci polgárok birtokolják. De a török utáni nemesi családok sarjai is odébb álltak már… Helyettük régimódi emlékeik: templomok, kúriák, kastélyok mesélnek a szebb múltról.

Látnivalók

Látnivalók / Felvidék / Hont

Itt Hontban elég felkapaszkodni a hébeci búcsújáró templomhoz, amely Szent István akaratából, 1023-ban éppen azért épült dombtetőre, hogy a völgyekben elvadult lelkeket magához hívja.

Jöttek is a jó palócok minden felől, a hébeci templom körül meg egész kis falu kerekedett, míg a tatár fel nem dúlta.

1778-ban történt, hogy egy juhásznak megjelent álmában Ilona császárné, és arra kérte, ne hagyják pusztulni templomát. Így lett újra búcsújáró hely a kápolna, s a vidék népe innentől mindig Szent Ilona napján sereglett a templomhoz.

Később villám sújtott le a templomra, de a Simonyi család megint helyrehozta. Közelében még remetelakot is építettek, ahol a II. világháborúig lakott a templom őre.

Aztán változtak az idők, és egyre kevesebben jöttek. Pedig már se tatár, se mennydörgés nem fenyegetett, csak az a láthatatlan, de mindenhova behatoló fránya közöny. S ahogy a hit lassan elhalványul, úgy fogynak el a jó palócok is a környékről. A Grassalkovich család síremlékén sem magyar már a felirat.

Bővebben...

A vulkáni tufába vájt barlanglakások eredete a 16. századi török időkre nyúlik vissza. A sziklába vésett sajátos építményekről Bél Mátyás is megemlékezett.

Bővebben...

A honti váruradalom tulajdonát IV. Béla adományozta a selmeci polgároknak. A 19. században aztán a Nyári család birtoka lett. Kastélyuk a magyar kultúrtörténet kiemelkedő alakjainak, Nyári Gyulának, Albertnek és Jenőnek is szülőháza. Aztán jött az új világ, és ma már nincsenek Nyáriak, akik itt születhetnének…

Bővebben...

A Selmeci-hegység rengetegében bújik meg a Bakaszenes alatti erdőben a Rudnói-vízesés.

Bővebben...

A táj sajátos elemei azok a mesterséges bányatavak, amelyeket a 18. században építették ki a hegység völgyeiben. Ilyen az Irtványosi-tó is.

Bővebben...