Retyezát-hegység – A Kárpátok esszenciája
Hazajáró műsorok

Retyezát-hegység – A Kárpátok esszenciája

5. rész

„Aki erdélyi bolyongásaiban fogalmat akar alkotni a természet szépségeinek nagyszerűségéről, arról, ami nagyszabású, valóban nagyszerű és óriási kiterjedésű, az kísérelje meg bejárni a Retyezátot.”

Tavaszy Sándor

A Hazajáró meghallgatta az erdélyi teológus, Tavaszy Sándor hívogató szavait és nekiindult, hogy megkísérelje bejárni a Retyezát masszívumát és utánanézzen, miről is regélnek a hegység pompázatos ormai. A Déli-Kárpátok és talán egész történelmi hazánk legszebb ékköve már 1935 óta Nemzeti Park. Több mint 2000 méteres átlagmagasságával és gigantikus sziklaképződményeivel valódi alpesi magashegység képét mutatva emelkedik a Hátszegi-medence fölé.

Az egykoron Zerge-havasnak hívott hegység ötvözi magában a Kárpátok valamennyi arculatát. Vannak itt bükkös fennsíkok, végtelen fenyvesek, vízesésekkel tarkított szurdokvölgyek, cirbolyafenyőktől foltos hegyoldalak, tükörtiszta tengerszemek, felhőkarcoló kopár sziklacsúcsok – minden, amitől annyira szeretjük a Kárpátokat. Lent a Hátszegi-medencében pedig az uradalmi kastélyok, várak és templomok történelmi színfalai mögött folyik a néma küzdelem a szórványmagyarság megmaradásáért.

Látnivalók

Látnivalók / Erdély / Hunyad

Az erdélyi Hunyad megye déli szegletében a Retyezát északi lábánál elterülő Hátszegi-medence falvaiban mára szórványba került a magyarság. Fehérvízen a medence egyik régi nemesi családjának sarja, Mara Ernő a rendszerváltozás után sikerrel perelte vissza családja több mint 500 éves kúriáját. Bernád Elek is sikerrel szerezte vissza az 1500-as években épült családi birtokát Nagypestényben. Felsőszálláspatak gazzal benőtt, feledésre ítélt romos kúriájának viszont sajnos már nincs gazdája. A Kendeffy család egykori uradalmi központja, az őraljaboldogfalvi neogótikus kastély 1782-ben épült. A XIII. századi román stílusú református templomot a Szent Benedek rendiek építették. Belső falait XIV. századi freskók díszítik. Kertjében a sírok feliratai emlékeztetnek a Hátszegi-medence magyar múltjára.

Bővebben...

Demsus ősi, feltehetően 13. századi román stílusú temploma Erdély egyik legrégebbi egyházi műemléke. Építéséhez a közeli római kori Várhely romjaiból használtak fel sírköveket, és faragványokat. Egyesek szerint már a IV. században ókeresztény templom állt a helyén, mások úgy vélik, az ősi magyar hitvilág kultuszhelyére épült. Demsus templomát később közösen használták a reformátusok és a görögkeletiek.

Bővebben...

A Kendeffy család Árpád-kori legendás várának romjai a Malomvíz patak fölött magasodnak. A XIV. században épült vár tulajdonosai a Kendeffyek után a Kenderessy nemesi családok voltak. A rommal átellenben lévő parton egy XIII. századi, eredetileg római katolikus, ma már ortodox templom áll. Brazi település fölött a Sebesvíz patak völgyének egy eldugott sziklafalán 1896-ban emléktáblát állították annak emlékére, hogy 1882-ben a Retyezátban rendeztek vadászatot Rudolf trónörökös számára.

Bővebben...

A Retyezát katlanaiban csaknem száz kisebb-nagyobb tó idézi a jégkorszakot. Közülük a legismertebb, Erdély legnagyobb tengerszeme, a Bukura-tó. A glaciális eredetű tó a Retyezát központi csúcsainak kedvelt kiindulópontja. Déli partján a nemzeti park által kijelölt sátorozóhely található.

Bővebben...

A Retyezát legmagasabb csúcsa, a Pelága a hegység északi főgerincének középső részén helyezkedik el. Tetejéről ragyogó a kilátás szinte az egész hegységre és környékére. A Pelága tagolt északnyugati gerincének vad sziklacsoportját „Pelága agyarainak” vagy „sarkainak” nevezik. Az északi főgerinc másik nevezetes orma, a Bukura-csúcs, ami talán a legszebb körpanorámával rendelkezik. A hegység névadó csúcsa, a Retyezát orma az északi főgerincről lefutó egyik mellékgerincen helyezkedik el. Jellegzetes lemetszett, vagyis „leretyezált” kúpjáról ismert. Keletkezéséhez több legenda is kapcsolódik.

Bővebben...