Dem­sus ősi, fel­te­he­tő­en 13. szá­za­di román stí­lu­sú temp­lo­ma Erdély egyik leg­ré­geb­bi egy­há­zi műem­lé­ke. Épí­té­sé­hez a köze­li római kori Vár­hely rom­ja­i­ból hasz­nál­tak fel sír­kö­ve­ket, és farag­vá­nyo­kat. Egye­sek sze­rint már a IV. szá­zad­ban óke­resz­tény temp­lom állt a helyén, mások úgy vélik, az ősi magyar hit­vi­lág kul­tusz­he­lyé­re épült. Dem­sus temp­lo­mát később közö­sen hasz­nál­ták a refor­má­tu­sok és a görög­ke­le­ti­ek.

A Kend­e­ffy csa­lád Árpád-kori legen­dás várá­nak rom­jai a Malom­víz patak fölött maga­sod­nak. A XIV. szá­zad­ban épült vár tulaj­do­no­sai a Kend­e­ffyek után a Ken­de­ressy neme­si csa­lá­dok vol­tak. A rom­mal átel­len­ben lévő par­ton egy XIII. szá­za­di, ere­de­ti­leg római kato­li­kus, ma már orto­dox temp­lom áll. Bra­zi tele­pü­lés fölött a Sebes­víz patak völ­gyé­nek egy eldu­gott szik­la­fa­lán 1896-ban emlék­táb­lát állí­tot­ták annak emlé­ké­re, hogy 1882-ben a Retyez­át­ban ren­dez­tek vadá­sza­tot Rudolf trón­örö­kös szá­má­ra.

A Retyez­át kat­la­na­i­ban csak­nem száz kisebb-nagyobb tó idé­zi a jég­kor­sza­kot. Közü­lük a leg­is­mer­tebb, Erdély leg­na­gyobb ten­ger­sze­me, a Buku­ra-tó. A gla­ci­á­lis ere­de­tű tó a Retyez­át köz­pon­ti csú­csa­i­nak ked­velt kiin­du­ló­pont­ja. Déli part­ján a nem­ze­ti park által kije­lölt sáto­ro­zó­hely talál­ha­tó.