Ere­de­ti­leg Hét­fa­lu, a hét­fa­lu­si csán­gók lak­ják. A tele­pü­lés­rend­szer a 12–13. szá­zad­ban ala­kul­ha­tott ki, min­den való­szí­nű­ség sze­rint az ide­ren­delt bese­nyő határ­őrök leszár­ma­zot­tai. Ebből Négy­fa­lut, Bács­fa­lut, Tür­köst, Cser­nát­fa­lut és Hosszú­fa­lut 1950-ben Sze­cse­le­vá­ros néven egy­be­ol­vasz­tot­ták.

A hét­fa­lu­si csán­gók java része evan­gé­li­kus, így Tür­kö­sön az evan­gé­li­kus temp­lom kert­jé­ben talál­ha­tó a világ­há­bo­rús emlék­mű. Érde­kes­ség, hogy itt hímez­ték Kos­suth Lajos szem­fe­de­lét, és a temp­lom­kert rózsa­bok­ra­i­nak szir­ma került a halot­ti pár­ná­ba is. A temp­lom szom­széd­sá­gá­ban áll a kúria, ami a Nép­raj­zi Múze­um­nak ad ott­hont, és Hét­fa­lu­ra jel­lem­ző kapu­já­val hív­ja fel magá­ra a figyel­met.

Cser­nát­fa­lu­ban van Bras­són kívül az egyet­len magyar közép­is­ko­la a megyé­ben, de már van magyar óvo­da és nap­kö­zi is. A város szé­li teme­tő­ben talál­ha­tó az egy­kor a főte­ret éke­sí­tő, a ’48-as sza­bad­ság­harc hőse­i­nek emlé­ket állí­tó Csán­gó Szo­bor.

A gyep­ha­va­son fek­szik Csűr­kös­me­ző, amely­nek köze­pén az Erdé­lyi Kár­pát Egye­sü­let újjá­épí­tett mene­dék­há­za vár­ja a meg­fá­radt ván­dort. A házat az Egye­sü­let Négy­fa­lu­si Osz­tá­lya tart­ja kar­ban.

A Nagy­kő-havas csú­csa Kár­pát-kanyar egyik leg­pom­pá­sabb kilá­tó­he­lye. A szél­ró­zsa min­den irá­nyá­ba varázs­la­tos a pano­rá­ma.

A Bras­sói Turis­ta Egye­sü­let lel­kes tag­jai 1929-ben tár­ták fel a Sza­bo­nya-patak fel­ső folyá­sá­nak varázs­la­tos szik­la-völ­gyét, majd a követ­ke­ző évben ki is épí­tet­ték a Hét­lé­t­rát. A ter­mé­sze­ti cso­dát a sebe­sen alá­zú­du­ló patak­nak köszön­het­jük, ami sza­bá­lyo­san ket­té­vág­ta a gigan­ti­kus szik­la­töm­böt, kiala­kít­va a 160 méter hosszú, igen szűk és mere­dek mész­kő­szur­do­kot. A dübör­gő víz a hét egy­mást köve­tő lép­csőn össze­sen mint­egy 60 métert esik.