"Megint a Barcza gyönyörű terén vagyunk. A tömösi szoroson felül a Nagy-Kőhavasnak térbe kifutó előhegyei, szép fenyves erdők közül büszkén fölemelkedő merész sziklagerinczei félkör idomban nyulnak el. A havasok alján mintegy szabályszerüleg csoportositott kúpidomú előhegyeknek tövénél egy hosszú falusor telepedett meg, mely sajátságosan vonzó képet mutat, Hétfalu. Ezen gyüjtőnév alatt 7 egymás végtiben épült határszéli falu értendő, melyek sokszor fenyegetett hazánk éberen figyelő őrszemei foglaltak helyet. E faluk közvetitők hazánk és kelet közt. Ha Brassó a Barcza koronáját, ugy a Hétfalu annak díszövét alkotja, s ugy gyönyörű fekvése, mint népének eredetisége által méltán vonzza magához az útast."
A Keresztény-havasból letekintve bizony idevonzotta a Hazajárót is a Brassói-havasok másik ékessége, a Nagykő-havas. A Kárpátkanyarban fekvő hegység messziről ugyan nem kelt feltűnést; magassága, turisztikai fejlettsége nem veszi fel a versenyt felkapottabb szomszédaival, de vadonja valódi csodákat rejt. Szurdokait ékesítő vízesései, bámulatos sziklaalakzatai, ragyogó látképet kínáló csúcsai révén méltán lopja be magát az ösvényeit járó vándor szívébe. Nem beszélve az északi lábánál évszázadok óta küzdő magyar népéről, a hétfalusi csángókról, akik történelmi hazánk délkeleti mezsgyéjét őrizve, ezernyi véráldozaton túlesve, máig kitartó ragaszkodással állják a vártát.