Hazajáró műsorok

Közép-Bácska – Bácska síkja – Telecska dombja

140. rész

“Vándor! Tudd meg, hogy Bács-Bodrog vármegyének ugyanaz a szerep jutott osztályrészül hazánknak a keleti vésszel vívott harcaiban, amit Magyarország, Európának ugyanezzel a veszedelemmel viselt küzdelmében betöltött. S amint hazánk elszenvedte Európa helyett a nagy viharnak pusztító erejét, úgy Bácsmegye, az egész ország helyett tűrte a zordon idők legsúlyosabb csapásait. És te áldott föld, mindannyiszor kibocsátád éltető őserődet s új tavasz nyíltával új virágzást fakasztottál az itt lakó ember számára.”

Városy Gyula kalocsai érsek: Bács-Bodrog vármegye (1909)

Új virágzást látni jöttünk a Duna-Tisza köze végtelenbe hajló déli síkjára, Bácska földjére. Sok vér és verejték öntözte termékeny talaját. A balsors régen tépi népét. A magyart, mely egy évezrede gyökeret eresztett itt, de a betörő törökök, majd a beszivárgó délszlávok sok zordon időt hoztak rá. Mégis, Bácska földjének éltető őserejéből mindig hitet merített az újrakezdéshez. Mezővárosok és tanyák, löszös dombok és zsíros termőföldek, szabadságharcok emlékei és az újrakezdés templomai várják a hazajárót Bácska szívében.

Látnivalók

Látnivalók / Délvidék / Bácska

A telecskai löszfennsík termékeny földje már a népek vándorlása előtt vonzotta az embereket. Ha tudták volna, mennyi vészkorszakon kell átmenniük utódaiknak, tán meg sem vetik a lábukat Topolyán… Rabigálta török, dúlta szerb, aztán a kiegyezés után nyugalmasabb, építkező évtizedek jöttek a mezővárosra. Ekkor épült a régi Kálvária kápolnája is.

A hit dönthetetlen erejét mutatja a bácskai magyarság legnagyobb katolikus szentélye, a régi helyén 1906-ban épült Sarlós Boldogasszony templom is. Raichle Ferenc neves szabadkai építész tervezte a korában újdonságnak számító vasbeton oszloprendszerrel.

A hit fellegvára után az út az istentelen hordák áldozataihoz, a temetőbe vezet. 1944-ben a szovjet csapatok árnyékában betörő szerb partizánok nagy vérengzést tartottak Topolyán. Több száz ártatlan magyar embert küldtek a halálba.

Az alföldi szélmalom munka híján megmaradt műemléknek a topolyai tó partján.

A Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ a topolya környéki magyarság egyik fellegvára. Itt működik többek között a tulipán kézimunka csoport, de van itt néptánc is.

Bővebben...

Topolyától délnyugatra fekszik egy érdekes kis birtok, Pannónia. 1846-ban épült itt egy grófi kastély, amiből aztán 100 év múltán, az államosításkor Mezőgazdasági Kombinát lett. A kúria körüli parkerdő különleges fáin nem sokat fogott az idő.

Bővebben...

A Telecskai dombok ölelésében fekszik a török alatt megritkult, majd a 18. században újratelepült Kishegyes. A síkhoz szokott szemnek tekintélyesnek számító löszfalak előterében, a Dombos művészeti fesztiválnak is otthont adó hegyaljai völgyben fehérlik Csete György építész sajátos alkotása, a kemencekápolna, amely az 1456-os nándorfehérvári diadalnak és az ’56-os magyar szabadságharcnak állít emléket.

Kishegyes központjában a templomot Szent Anna tiszteletére emelték, 1788-ban. Mellette a parkban szomorú kép fogad: az alapító, Mátyás király szobra nincs a helyén. Ott van viszont Guyon Richárd honvédtábornok.

1849 nyarán Kishegyesnél az ő vezényletével vívta meg a magyar hadsereg a szabadságharc utolsó győztes csatáját Jelačić túlerőben lévő hadai ellen. A hálás utókor 1887-ben obeliszket emelt a hősöknek, de az új jugoszláv hatalom lerombolta emléküket. Ám ahogy az lenni szokott, a magyar furfang valahogy átmenekítette a diktatúrán az emlékoszlop tábláit, így az egykori emlékmű mását 2000-ben újra felállították a temetőben.

A dombvidék lösztakarója, Bácska kövér legelői és gazdag szántóföldjei békésebb időkben nagyszerű életteret nyújtottak az itt élőknek. Az állattartásra és földművelésre is ideális talaj bőséggel ajándékozta meg gondoskodó gazdáját.

Bővebben...

Gunaras környékén a 19. században benépesült, majd az utóbbi évtizedekben rohamosan elnéptelenedett tanyavilágba csöppenünk. A környék szomorú jelképe a 19. századi Engelmann kastély pusztuló, lélekhagyott épülete. Az 1919-es vörös rémuralom idején minden mozdítható értékét elrabolták innen, aztán Trianon az utolsó szöget is beverte az Engelmann-birtok koporsójába.

Tornyos a hagyomány szerint a már távolról látható templomtornyáról kapta a nevét. Főleg arról nevezetes, hogy 1527-ben itt vette fejét Török Bálint szabadkai főúr a szerb rablóvezérnek, a magát cárnak nevező Cserni Jovánnak.

Bővebben...

Az ősi Hunyadi-birtok, Csantavér akkora hatalmas templommal büszkélkedhet, mint egy nagyváros. A három kupolával ékesített, 42 méter magas Szent Antal bazilikát 1929-ben emelték a hívek, a régi templom helyén.

Bővebben...

Bácskossuthfalva már inkább református, mint katolikus vidék, erről árulkodik 1822-ben épült református temploma. Itt is itthon vagyunk, üzeni a kőszobor és arról is mesél, hogy a pusztává lett települést nagykunsági jászok és kunok telepítették újra. A kun-református nyakasságról árulkodik a település neve és Kossuth szobra is, melyekhez ma is híven ragaszkodnak az itt élők.

Bővebben...