Hazajáró műsorok

Korponai-erdő – Kilátások a nyelvhatáron

159. rész

Az átmeneti tájaknak általában az a sorsuk, hogy az utazók szó szerint átmenetiként tekintenek rájuk, és szépen keresztül is suhannak rajtuk. De a jó turista tudja, hogy épp ebből az átmenetiségből fakad sokszínűségük. Mert nem kell mindig messzire és magasra menni a csodákért. A hazai pálya, a történelmi Hont vármegye keleti részén, a Jávoros-hegységtől az Ipoly völgyéig szelíden domborodó táj is képes elkápráztatni a hazajárót. A Korponai-erdő lankái egy ősi vulkanikus fennsíkot rejtenek, melyet az északról ereszkedő folyók szabdaltak fel. Míg a plató északon a magasabb kárpáti hegyekhez kapcsolódik, a többi oldalán hirtelen szakad le a folyóvölgyekre. Kiemelkedő bércein középkori magyar várak őrködnek a folyóvölgyek és szűkületek felett. Déli pereme nemcsak földrajzi, de néprajzi mezsgyét is jelent. Míg az északi, hegyvidéki részeket tót pásztornépek szállták meg, addig a déli, sík területeken magyar falvak települtek. Így alakult ki a fennsík peremén a magyar-szlovák nyelvhatár, melynek mindkét oldalán van mit szemügyre vennie a Hazajárónak.

Látnivalók

Látnivalók / Felvidék / Hont

Kékkő várát a 13. században építették a Balassák, majd jó 600 évre be is rendezkedtek ide. A költő, Balassi Bálint többször is megfordult az ódon falak között, de a századok során járt itt Csák Máté is, majd a török hadak is elfoglalták, majd a felszabaduláskor, búcsúzóul felrobbantották.

Akkor még újjáépült, de hiába, a 17. század újabb ostromaiban végleg összerogyott. Az 1730-as években fogták is a Balassák a rom köveit, és az alsó vár helyén barokk kastélyt emeltek. A rezidenciában kápolna is épült, Szent Anna tiszteletére. Aztán a család 1899-ben kihalt, mintha érezték volna a közelgő országvesztést, ami hamarosan el is jött, így az ősi Balassa-fészek a csehszlovák államé lett.

Bővebben...

A kék jelzésen haladva lyukadunk ki az Asszony-kő sziklájához, ami a kilátás mellet a dombvidék vulkáni múltjáról is mesél.

Bővebben...

Az Asszony-kő lábánál bújik meg Csáb. A régi falut a tatárok pusztították el, ekkor veszett oda Árpád-kori temploma is. Századokon át a Balassák birtokolták, de régi kastélyuknak sincs már nyoma a településen. Itt magasodik viszont a római katolikus barokk templom, amit 1768-ban építettek, Szűz Mária tiszteletére.

És él még az emléke a falu híres szülöttének, a palócság első kutatójának, Szeder Fábián János bencés szerzetesnek is.

Bővebben...

A Csábi-patak völgyében ereszkedve egy szőlősdomb aljában foglal helyet az évszázados szőlőműves múlttal rendelkező Lukanénye. Ezt a falut is szülőföldjéhez makacsul ragaszkodó palóc nép lakja.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az egyik ritka felvidéki település volt, ahol a legutóbbi népszámlálás a magyarok gyarapodó számát mutatta. A Luka család ősi birtokának 18. századi kastélyában ma már a közösségi összefogásnak hála magyar alapiskola is működik.

De emlékezzünk meg azokról is, akik a sátáni időkben sem hagyták a templomot és az iskolát. Itt volt plébános Lénár Károly atya, akit a kommunista hatalom bátor hitvallása miatt 1951-ben bebörtönzött. A kínzások és megpróbáltatások ellenére sem alkudott meg az istentelen bolsevikokkal és mindhalálig kitartott hite, egyháza és magyarsága mellett.

Lukanénye máig élő gazdag népi hagyományokkal rendelkezik, mint például a téli tollfosztás.

A falu dalos kedvű lakóiról is híres. Kodály Zoltán többször gyűjtött itt énekeket.

Bővebben...

A Korponai-fennsík dombvidékét a patakok és kisebb tavak mellett elszórt házcsoportok teszik mozgalmassá. Ezek a hegyi szállások, tanyák az úgynevezett „lázak”, ahova a környező községek lakói nyaranta kiköltöznek gazdálkodni, hogy aztán télen megint a védett faluba húzódjanak. Egy ilyen jellegzetes magasra épült falu Magasmajtény, régi-új nevén Hrussó is.

A bozóki apátság régi tartozékát a 17. század végén nagy kolerajárvány pusztította. A túlélők a falu feletti Magas-Majtény hegyének tetején fogadalmi kegykápolnát emeltek.

A mezőgazdaság és állattartás mellett itt is nagy hagyománya van a szőlőtermesztésnek, erre utalnak a mai napig bortárolásra használt, löszfalba vágott borospincék.

Amikor az 1938-as bécsi döntéssel Felvidék magyarlakta déli része visszatért Magyarországhoz, a szlovák nyelvű falucska a cseheké maradt. Ám lakói mégis az ősi országukhoz ragaszkodtak.

Bővebben...

Az ősvulkáni múlt nyomai mentén emelkedjünk a környék jelképes magaslata, a nyéki Őr-hegy tetejére. A hegy és a palóc helység neve már a gyepűt őrző „Nyék“ törzsre emlékeztet. S az itt élők nem felejtenek. A „Természet nem ismer határokat” címszó jegyében alakították ki az Őrhegyi tanösvényt, hogy az ide látogatókban tudatosítsák a helyi értékeket. 2013 óta a csúcson kilátó várja az erre járót.

Bővebben...

Itt van Nagycsalomja mellett hazánk egyik legrégebbi, középkori templomának romja, ami úgy pusztult itt, elhagyatva, mint széthullt nemzetünk. De mielőtt végleg elenyészett volna, az utolsó pillanatban gondoskodó kezek megmentették.

 

Bővebben...