Kalota-havas 2. — Körtúrák Biharban
Hazajáró műsorok

Kalota-havas 2. — Körtúrák Biharban

149. rész
"Ennek a hegységnek csak az az egy hibája van, hogy a mienk, hogy itt van nálunk. Ha kint volna az Alpesek földjén, talán sokkal több figyelemre méltatnók. Pedig meg van ezen hegység gazdagon természeti szépségekkel, ritkaságokkal áldva s a turista-világnak valóságos Eldorádója lehetne. Igaz, hogy csak a középrendű hegységek sorába tartozik, s legmagasabb ormai sem érik el a 2000 métert. Van itt minden, amivel egy hegység a turistát elragadni képes."
Czárán Gyula: Biharfüred környékéről (1899)

A biha­ri hegyek apos­to­la, Czá­rán Gyu­la irdat­lan mun­ká­val tár­ta föl és nép­sze­rű­sí­tet­te a vidé­ket szer­te a hazá­ban. Aztán a haza elve­szett, így az Erdé­lyi-szi­get­hegy­ség ékes­sé­ge, amit egy­kor Kalo­ta-havas­nak hív­tak, ma már alig mond­ha­tó a miénk­nek. A Bihar-hegy­ség észa­ki szom­széd­ja, a Vigyá­zó-hegy­ség szép­sé­ge­i­ből mit sem veszí­tett. Sze­líd gerin­cek­ben tető­zik, vizek szab­dal­ta olda­la­it rétek­kel tar­kí­tott erdő­ren­ge­te­gek borít­ják. Három ágú vil­la ala­kú masszí­vu­má­nak ezút­tal a Nagy-Sebes vizét körül­öle­lő közép­ső és nyu­ga­ti ágát jár­juk be, majd a Beth­len Gábor emlék­tú­ra kere­té­ben meg­másszuk a hegy­lá­bi szór­vány-magyar­ság iko­ni­kus ormát, az Iste­nek-hava­sát is.

Látnivalók / Partium / Biharország

A Hor­gas-havas alatt, a Sebes-Körös és a Feke­te-Körös víz­vá­lasz­tó­ján, a Kopott-csa­pás nyer­gé­ben tisz­ta idő­ben cso­dá­la­tos lát­vány fogad. Dél­re a Pádis és a Bihar rét­je­it és erdős kúp­ja­it lát­juk. A Vara­só-meden­ce felett a Kék-Mag­ura erdős hátát, távo­labb a Déli-Kár­pá­to­kat is.

Bővebben...

A Bocs­ászá­ról remek kilá­tás nyí­lik a szom­széd hegyek­re. Kelet­re lát­hat­juk a Kalo­tai-Mag­ura fő tömb­jét, a Vigyá­zó csú­csát és a Fehér-köve­ket.

Bal­ra a vil­la nyu­ga­ti ága, a Kis-havas gerin­ce hul­lám­zik. Észak­ra a Nagy-Sebes fel­duz­zasz­tá­sá­val kiala­kí­tott Dre­gán-víz­tá­ro­zó­ja csil­lan a völgy­ben.

Bővebben...

A Bocs­ászá­ról varázs­la­tos erdő­ben eresz­ke­dünk le a Cse­re­pes-patak völ­gyé­be. Itt érjük el a gigá­szi szik­lák között két lép­cső­ben lezú­du­ló, 25 méte­res Ördög­ma­lom víz­esést.

Bővebben...

A hegy­ség leg­na­gyobb víz­esé­se, a közel 90 méter esé­sű Nagy-Pha­e­ton. A Boho­győ­nek is neve­zett víz­esés mere­dek lép­csői egy meg­rá­zó tra­gé­dia hely­szí­nei. Réz­táb­la örö­kí­ti meg Hol­ló­si Krisz­ti­án emlé­két, aki 2013-ban lezu­hant a Pha­e­ton mel­let­ti szik­lák­ról, s örök rab­ja lett sze­re­tett hegy­vi­lá­gá­nak.

Bizony, a tapasz­talt turis­ták­nak is figyel­ni kell min­den lépés­re a víz­esés men­ti mere­dek szik­la­fa­lon. A kitett része­ken lán­cos biz­to­sí­tás­sal ellá­tott turis­ta­út csak egy irány­ban van kije­lez­ve. A több helyütt is szik­la­má­szást igény­lő ösvény a Kereszt-hegyen vezet át.

Egy-egy szik­la kilá­tó­hely­ként is szol­gál.

Bővebben...

A Jád for­rás­vi­dé­ké­nek köz­pont­ja Bihar­fü­red. A 19. szá­zad­ban a kör­nyék erdő­it a görög kato­li­kus püs­pök­ség bír­ta. 1882-ben tör­tént, hogy Páv­el Mihály püs­pök erre jár­va egy juhász esz­te­ná­já­ban kapott éjje­li szál­lást. Annyi­ra meg­tet­szett neki a völgy­kat­lan, hogy saját üdü­lőt épít­te­tett, ami­nek Stina de Vale, azaz a „völgy­ben lévő esz­te­na” lett a neve. Az ózon­dús leve­gő­jű gyógy­hely­re aztán szál­lo­da és étte­rem, majd 1892-ben köve­zett út is épült. Ezen érke­zett Czá­rán Gyu­la is, aki azon­nal bele­sze­re­tett a hely­be és hatal­mas lökést adott az álta­la elne­ve­zett Bihar­fü­red fej­lő­dé­sé­nek. Kör­tú­ra-útvo­na­la­kat épí­tett ki, túra­le­írá­so­kat, köny­ve­ket jelen­te­tett meg, elő­adá­so­kat tar­tott, és saját maga is sok túrát veze­tett.

Bővebben...