Fogarasi-havasok 3. — Az Urlea-Dara-hegytömb
Hazajáró műsorok

Fogarasi-havasok 3. — Az Urlea-Dara-hegytömb

365. rész
„Az Olt folyó és a határszéli Kárpátok keskenyülő közén Fogaras megye húzódik. Területe az Olt völgyének tágas lapályait kivéve mindenütt hegyes, különösen a Romániával érintkező határvonalon, hol egész alpesi világgá zordonálnak az éjszaki lapályokból hirtelen meredekséggel felszökkenő s gyönyörű láncolattá alakuló Fogarasi havasok. A festői hegycsúcsokon kívül különös díszei a havasoknak a tengerszemek és zuhogók, melyek igazán tündéri részletek a hegység nagy részét ellepő erdők sűrűségeiben.”
Váró Ferenc: Fogarasmegye (1901)

A Déli-Kár­pá­tok leg­ma­ga­sabb hegy­sé­gé­nek nyu­ga­ti és köz­pon­ti része­it már bejár­tuk. Most eljött az idő egy utol­só nagy dobás­ra: az ezer­éves határt hor­do­zó Foga­ra­si-hava­sok kele­ti gerin­cé­nek a fel­fe­de­zé­sé­re. De előbb lás­suk, hogy fest a vár­me­gye és a hegy­ség név­adó váro­sa, Foga­ras. Mi maradt a magyar­ság­ból ott, ahol egy­kor Beth­len Gábor és Apa­fi Mihály, Mik­száth Kál­mán és Babits Mihály alko­tott? Aztán az Olt folyó öntöz­te Foga­ra­si-meden­cé­ből emel­ked­jünk fel a két vilá­got, Erdélyt és Havas­al­föl­det hatal­mas véd­fal­ként elvá­lasz­tó hegy­óri­ás égbe­nyú­ló szik­la­bér­cei és csil­lo­gó ten­ger­sze­mei közé.