Rakacaszend közel nyolc évszázados múltra tekint vissza. Ősi temploma a Szendi család temetkezési helye a 16. században lett a reformátusoké, akik nyomban lemeszelték a képekkel díszített falakat. Négy évszázadon át rejtőztek a középkori freskók, ám 1966-ban egy villámcsapás nyomán a lepergő mész alól előkerültek az apostolokat és egy püspököt ábrázoló falképtöredékek. Díszített famennyezete is van már vagy 350 éves.

A ’60-as évek létező szocializmusában úgy döntöttek, hogy az apró, de bővízű Rakaca-patakot az ipar szolgálatába állítják: még mielőtt a Bódvába ért volna, völgyét elzárták, vizét felduzzasztották. A Rakaca meg köszönte szépen, és a friss, tiszta vizű tározó körül gazdag élővilágra tett szert.

Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok kolostorának romjait találjuk Martony közelében, az Aggteleki Nemzeti Parkban. A kolostorépítést 1344-ben kezdték meg a pálosok a helyi nemesi Tekes családdal egyetértésben. A szerzetesek egészen 1550-ig éltek a kolostor falai között.

Az Esztramos-hegy barlangjai közül sok a bányaművelés áldozata lett, de a legnagyobb és talán leggazdagabb formakincsű Rákóczi-barlang épségben maradt.

A barlangra érckutatás közben bukkantak rá 1958-ban. Érdekessége a különféle képződmények változatossága. Vannak itt több rétegben egymásra rakódott cseppkövek, nagy méretű cseppkőfüggönyök, borsókövek és sok más különleges képződmény.

Varázslatos kis szakrális emléke a Szent András templom. Hazánkban egyedülálló módon, kettős szentéllyel építették. Szent András legendáját, apostolokat és királyokat ábrázoló középkori freskómaradványai a 14. század emlékei.