Hazajáró műsorok

Cserehát – Csendben álmodó völgyek hazájában

249. rész

“A Cserehát igazi dombhátság. Ősi magyar vidék. Tősgyökeres magyar népet, ősi magyar falvakat látni itt lehet igazán s ez már egymaga is túrára bíztat. De szépek, bájosak tájképei is. Erdőfoltokkal tarkázott szelíd hajlatai, a völgyek mélyén megülő, idegenforgalom nem rontotta falvaival méltán vonzhatják a csendet, magányt kereső, magyart szerető turistákat.”

 Strömpl Gábor: A Cserehát (1936)

A csend és a magány ma is ott lakoznak az Aba nemzetség ősi szállásterületén, a Cserehát dombvidékén. Abaúj-Torna ősi magyar aprófalvaival rendesen kibabrált a történelem. Trianon kettévágta, s úgy a perifériára küldte, hogy a térség elvesztette kapcsolatait az északi vidékekkel. De a Hazajáró épp az ilyen kihívásokat szereti: felhelyezni a turisztikai térképre az alig ismert vidékeket, bemutatni az egymástól mesterségesen elválasztott, de lassan újra összekapaszkodó magyar közösségeket.

Látnivalók

Látnivalók / Felvidék / Gömörország

Rakacaszend közel nyolc évszázados múltra tekint vissza. Ősi temploma a Szendi család temetkezési helye a 16. században lett a reformátusoké, akik nyomban lemeszelték a képekkel díszített falakat. Négy évszázadon át rejtőztek a középkori freskók, ám 1966-ban egy villámcsapás nyomán a lepergő mész alól előkerültek az apostolokat és egy püspököt ábrázoló falképtöredékek. Díszített famennyezete is van már vagy 350 éves.

Bővebben...

A ’60-as évek létező szocializmusában úgy döntöttek, hogy az apró, de bővízű Rakaca-patakot az ipar szolgálatába állítják: még mielőtt a Bódvába ért volna, völgyét elzárták, vizét felduzzasztották. A Rakaca meg köszönte szépen, és a friss, tiszta vizű tározó körül gazdag élővilágra tett szert.

Bővebben...

Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok kolostorának romjait találjuk Martony közelében, az Aggteleki Nemzeti Parkban. A kolostorépítést 1344-ben kezdték meg a pálosok a helyi nemesi Tekes családdal egyetértésben. A szerzetesek egészen 1550-ig éltek a kolostor falai között.

Bővebben...

Az Esztramos-hegy barlangjai közül sok a bányaművelés áldozata lett, de a legnagyobb és talán leggazdagabb formakincsű Rákóczi-barlang épségben maradt.

A barlangra érckutatás közben bukkantak rá 1958-ban. Érdekessége a különféle képződmények változatossága. Vannak itt több rétegben egymásra rakódott cseppkövek, nagy méretű cseppkőfüggönyök, borsókövek és sok más különleges képződmény.

Bővebben...

Varázslatos kis szakrális emléke a Szent András templom. Hazánkban egyedülálló módon, kettős szentéllyel építették. Szent András legendáját, apostolokat és királyokat ábrázoló középkori freskómaradványai a 14. század emlékei.

Bővebben...