Al-Duna – Kilépés a Vaskapun
Hazajáró műsorok

Al-Duna – Kilépés a Vaskapun

106. rész

Egy hegylánc közepén keresztültörve tetejéről talapjáig, négy mértföldnyi messzeségben; kétoldalt hatszáz lábtól háromezerig emelkedő magas, egyenes sziklafalak, közepett az óvilág óriás folyama, az Ister: a Duna. A ránehezülő víztömeg törte-e magának e kaput, vagy a föld alatti tűz repeszté kétfelé a hegyláncot? Neptun alkotta-e ezt, vagy Volcán? Vagy ketten együtt?  A mű Istené! Ahhoz hasonlót még a mai istenutánzó kor vaskezű emberei sem bírnak alkotni.

Jókai Mór: Az arany ember (1872)

Jókai Mór klasszikus műve az Al-Duna misztikus birodalmába varázsolja a Hazajárót. Dévénynél már meglestük, ahogy a Duna belép a Kárpát-medencébe, végre ide is eljöttünk, ahol elköszön történelmi hazánktól. Nem is akármilyen szép búcsú ez: egy vadregényes sziklakapun tör magának utat a Déli-Kárpátok Almás-hegysége és a Balkáni hegylánc Mirocs vonulata között. A Kárpátia és a Balkán közötti természetes határt, az ókortól a legutóbbi időkig szinte áttörhetetlen, közel 120 km-es szorost az itt élő népek mindig is Vaskapunak nevezték. Az elmúlt két évszázadban a hajózási érdekek, a megfontolt építkezések utáni vandál szabályozások sokat pusztítottak az Al-Duna vidékén: regényes végvárak, egzotikus szigetek, ősi magyar települések vesztek oda és a Kazán-szoros üstjében sem fortyog már a víz úgy, mint régen.

Látnivalók

Látnivalók / Délvidék / Krassó-Szörény

A Vaskapu őre Galambóc, amiért folyamatos küzdelem zajlott a magyarok, a szerbek és a törökök között. Aztán amikor a török már Szerbiát dúlta és a Magyar Királyság déli határait fenyegette, 1426-ban Zsigmond királyunk kénytelen kelletlen csak megegyezett Lázárevics István szerb despotával. Nándorfehérvár és Galambóc a királyé lett, cserébe Brankovics György szerb hatalmának elismeréséért. Ám Brankovics felrúgva a szerződést a török kezére juttatta a várat. Mit volt mit tenni, Zsigmond a szemközti Lászlóvárból ostromot vezetett Galambócért. A csata főhőse végül Rozgonyi István temesi főispán felesége, Cecília lett, aki hajókkal mentette ki a halálból a királyt és férjét.

Bővebben...

Az Al-Duna leglátványosabb szakasza a 150 méter széles, és több, mint 70 méter mély vizű szurdok, a Nagy-Kazán-szoros. A Kazánok között a Duna egy rövid szakaszon kiszélesedik. Éppen itt, a dunatölgyesi öblözetben van a meder legmélyebb pontja, több mint 80 méterrel a víz alatt.

Aztán újra közelebb hajolnak egymáshoz a sziklafalak: és már hömpölyög is tovább a folyam a következő szűkületen, a nem kevésbé látványos Kis-Kazán-szoroson.

A Vaskapu áttörhetetlen roppant bérctömegén az első rést a rómaiak ütötték.  A hajók vontatását is biztosító hadiút építését kiteljesítő Traianus császár művét örökítette meg a Miroc falában egy emléktábla. Ám a munkálatok már Tiberius idején elkezdődtek. Abban az évben, amikor a rómaiak épp a szoros jobb parti sziklafalába vájt út építésével foglalatoskodtak, pár ezer kilométerrel odébb, a jeruzsálemi Golgota hegyen épp egy Jézus nevű férfit feszítettek keresztre.

Bővebben...

A karsztfennsík lapos tetőszintjére, a Nagy-Kazán-szorost határoló Nagy-Csukár sziklás peremére érve nehéz eldönteni, hogy szemből a Mirocs-hegy sziklaormairól, vagy innen lenyűgözőbb-e az Al-dunai panoráma.

Bővebben...

A Mirocs-hegy oldalában megbújó apró szerb falvakban, dacolva a változó időkkel, az emberek ma is főként gazdálkodással foglalkoznak.

A vegyes erdőben jelzett ösvény a Mirocs-hegy karsztfennsíkjának peremére vezet.

A Nagy-Böglyös mészkőszirtjéről egy klasszikusnak mondható kárpáti kép tárul elénk: a Duna szalagja a Kazánok fehérlő hegyeinek szűk rései között kanyarog. A szirtek mögött a Kárpátok legdélibb hegye, az Almás-hegység vonulatai hullámoznak. Északkeletre halványabban már a Mehádia-hegység is feltűnik.

Bővebben...

A Kárpát-medencéből a Zsil, az Olt és a Bodza szorosai mellett a Vaskapu is kifolyást jelent a Fekete-tenger irányába. Ezt a stratégiai átkelőt őrizte egykor Szörényvár. Már a római időkben Traianus császár hidat építtetett itt, ami elpusztult a népvándorlás forgatagában. Aztán az Árpád-házi uralkodók idején IV. Béla király 1227-ben létrehozta a szörényi bánságot. A 15. században a végvárrendszer egyik fontos bástyája volt Szörényvár.

A Duna partján még ma is láthatóak a MAHART egykori épületei.

Bővebben...

Ahol a Cserna folyó a Dunába ömlik, ott van Orsova. De ez már nem az az Orsova, mert 1968 és 72 között Ceaucescu és Tito közösen megépítette a Vaskapu erőművet, így a Duna elárasztotta a régi Orsovát. Mert a kilowattok fontosabbak voltak a régi városnál, ami fölött ma már vígan motorcsónakáznak. Hol van már a rómaiak ősi Dierna castruma, a középkori magyar királyság végvára, az osztrákok határsáncai, a magyar és német többségű nyüzsgő határváros? Már csak emléke él itt Szent Lászlónak, Zsigmond királynak, Hunyadi Lászlónak, Thököly Imrének, amit a hatalmas víztömeg és a panelek rengetegei sem tudnak elhalványítani.

Annak idején itt töltötte utolsó éjszakáját magyar földön Kossuth Lajos, és volt idő, amikor a Magyar Szent Koronát is itt rejtették el. Azon a helyen 1854-ben Korona Kápolnát emeltek, ami ma már víz alatt van.

Az 1976-ban épült katolikus templomban német, magyar, román és cseh nyelvű miséket is celebrálnak. A Szent Korona Szövetség 2004-ben állított emléktáblája idézi fel a Szent Korona orsovai őrzésének történetét.

Bővebben...