Hagymás-hegység – A Csíki-Alpok
Hazajáró műsorok

Hagymás-hegység – A Csíki-Alpok

6. rész
"Kevés népnek van annyi tájszépsége, kevésnek annyi érdekes őserejű eredetisége, kevés földön van annyi kincse a természetnek, mint a Székelyföldön. Ott áll ez bájainak, gyógyító erőinek, kincseinek minden csodájával…"
Hankó Vilmos (1896)

Így csábítgatta a turistákat Székelyföldre Hankó Vilmos, az Erdélyi Kárpát Egyesület nagy egyénisége a millennium alkalmából megjelent népszerűsítő kiadványában. Élve a meghívással, most a kincses Erdély legizgalmasabb, talpig székely mészkővonulatát, a Hagymás-hegységet járja be a Hazajáró. A Csíki-Alpoknak is becézett tájékot nevezhetnénk a legek hegységének is. Hisz benne találjuk a Kárpátok legnagyobb szurdokvölgyét, lábai előtt hever a legmisztikusabb tó, és itt láthatjuk a legeredetibb sziklaformációkat is.

Látnivalók / Székelyföld / Csíkszék

Felcsík legnépesebb községe, a közel 7000 lakosú színmagyar település az Olt folyó partján. Itt született Erdély nagy püspöke, Márton Áron, akinek szobra, Szervátiusz Tibor alkotása a központban áll. A szent életű püspök szülőházát emléktábla jelöli. Az árpád-kori eredetű katolikus templom melletti iskola épületében kialakított múzeumban is lehetőségünk nyílik megismerkedni Márton Áron példamutató életútjával. A falu határában a Pásztorbükk nevű dombon gyilkolták meg 1599-ben az oláh vajda által felbérelt székelyek Báthory András bíborost, erdélyi fejedelmet.

Bővebben...
Bővebben...
Bővebben...
Bővebben...

Az Ördög-hágó felől közelíthető meg a Hagymás főgerincének legendás, tarfejű mészhegye, az Öcsém-tető. A csúcson 2010-ben a gyergyói hegymászó, Tóth Károly állított 4 méteres keresztet a hegyimentők segítségével. Az Ecsém után a gerincen robosztus képet mutat az Ördögmalom, mely legendával is rendelkezik. E szerint egy itt élő pásztor azzal ijesztgette az ördögöt, hogy ha nem őrli le a kalibája mögötti követ, kifüstöli őt a pokolból! Szegény ördög azóta is csak őrli és őrli a sziklát, megállás nélkül, míg a pásztornak már se híre se hamva…

Bővebben...
Bővebben...

A Hagymás-hegység ikonikus sziklatornya, az Egyeskő. A tetejére menet a néhol szinte függőleges falakon acélsodronyok segítik a mászást. A hatalmas mészkő sziklatömb tövében, több turistaút találkozási pontjában 1932-ben épült az Egyeskő-menedékház.

Bővebben...

A hegység névadó, egyben legmagasabb csúcsa, a Nagy-Hagymás tetején a Gergyói EKE által állított kereszt áll. A csúcsról remek körkilátás nyílik a kiszélesedő főgerinc platójára és a szomszédos hegyekre. A csúcsról egy nyiladék vezet le a Fehér-mező fennsíkjára. A hatalmas, pásztorszállásoknak helyet adó havasi legelő több fontos turistaútvonal csomópontja.

Bővebben...
Bővebben...
Bővebben...
Bővebben...

A Kárpátok legismertebb szurdokvölgyét, a Békás patak áttörését hatalmas, néhol két-háromszáz méteres mészkősziklák szegélyezik. A Gyilkos-tó fölé a Kis-Cohárd magasodik. A hatalmas sziklatorony, az Oltár-kő igen nehezen mászható meg. A Békás-szoros mellékszurdokai, mint például a Lapos-patak kanyonja is igen látványosak. A Békás-szoros legmonumentálisabb része a Pokol tornáca. Ahol a Kis-Békás belefolyik a Békás-patakba, ott áll a Magyarok hídja maradványa. A II. világháború idején a magyar hadsereg kezdte kiépíteni, ám Erdély eleste miatt már nem sikerült befejezniük. A Békás szoros legszűkebb része, a Pokol torka.

Bővebben...

Ugye Gyergyóalfaluban, a központban kell megállnunk? – kérdezi sofőrünk. Nagy nehezen magunkhoz térünk a busz hátsó ülésein, aztán tárcsázzuk is a megadott telefonszámon túravezetőnket, aki azonban gyorsabb nálunk: látva bizonytalanságunkat, határozott mozdulattal kinyitja a mikrobusz ajtaját, bemutatkozik, és máris bontja a kokojszát, amit némi habozás után csak legurítunk. Zrínyi István Miklós aztán közli, hogy van még nála ebből jócskán, de ha esetleg elfogyna Csíkszentdomokosig, akkor cimborája, Tóber Jóska is hoz pár üveggel. 2011. október 11.-e, hajnali 5 óra van, egy viszontagságos éjszakai utazáson vagyunk túl, így csak hüledezünk, mikor a Gyergyószentmiklóson felvett Tóber Jóska is hasonló módon, hasonló lendülettel és hasonló mennyiségű kokojszával lép be az életünkbe, a Hazajáró életébe.
Aztán a túra egészen remekül sikerül a Csíki-Alpokban, ahol jócskán összezsúfolódtak a természeti csodák és a remek emberek: előbb Márton Áron emlékeit keressük Csíkszentdomokoson, aztán még aznap megmásszuk az Öcsém-tetőt, majd az Egyeskő alatti menedékházban élvezzük Gál Zoli és Aranka vendégszeretetét illetve újdonsült gyergyói barátaink társaságát. Ahogyan az első csókot nem felejti el az ember, úgy számunkra is örök emlék marad az első székelyföldi Hazajáró-epizód megszületése. Ne feledjük: 2011 októberében, még éppen, hogy adásban voltunk a Duna Televízióban, így a gyergyói EKE által „kiutalt” túravezetőink nem tudhatták kiket kell felkísérniük a Hagymás gerincére. Talán még az is eszükbe jutott, hogy megint valami tápos csapat érkezik…
Reggel igyekszünk rácáfolni a beidegződésekre: hamar belapátoljuk a maradék puliszkát, gyorsan felugrunk az Egyeskőre, lóháton megyünk fel a Nagyhagymásra, majd a Fehér-mező érintésével, már az estébe hajolva érkezünk a Gyilkos-tó melletti panzióba. A próbát kiálltuk, sőt az újabb esti ismerkedős beszélgetésben, koccintgatásban sem vallunk szégyent. Itt már velünk van Benedek Árpád, alias Jimmy, a gyergyói EKE újabb delegáltja is. Vele kiegészülve fedezzük fel a Békás-szoros és a Lapos-kanyon rejtelmeit, majd nehéz szívvel búcsúzunk a Hagymás-hegységtől, amelybe most csak éppen, hogy belekóstoltunk. A hiányérzet azonban nem csak a táj miatt maradt bennünk, hanem a remek társaság okán is. Sokszor utaztuk már be Székelyföld kirakathelyeit, ám azok az utazások összehasonlíthatatlanok egy olyan forgatással, amely során a munka összezár bennünket. Újdonsült székely barátaink és mi is sokkal jobban megnyíltunk egymásnak, így nem csoda, hogy a búcsú érzelmesre sikeredett.

A forgatás időpontja: 2011. október 18-21.
Hazajárók: Kenyeres Oszkár, Pintér János
Szereplők: Csiby László, Gál Alpár, Gál Aranka, Gál Zoltán, Benedek Árpád, Tóber József, Zrínyi István Miklós.
Operatőr: Schödl Dávid
Hangmérnök: Tóth József
Szerkesztő: Kenyeres Oszkár
Technikus: Kiss Attila
Vágók: Czakó Adorján, Kiss Gyula
Narrátor: Tokaji Csaba
Főcímzene: Bükki Bence
Köszönet: Dezső László
Írta és rendezte: Moys Zoltán