A Vis­ki Falu­si Zöld Turiz­mus Szer­ve­zet 2000-ben ala­kult abból a cél­ból, hogy ápol­ja és nép­sze­rű­sít­se Visk kul­tu­rá­lis és szel­le­mi örök­sé­gét, gaszt­ro­nó­mi­á­ját, nép­mű­vé­sze­tét. Az egye­sü­let a vidé­künk­re láto­ga­tó turis­tá­kat szer­ve­zett kere­tek között fogad­ja, szá­muk­ra tar­tal­mas, vál­to­za­tos prog­ra­mot biz­to­sít, vala­mint igyek­szik fel­tár­ni az ide­lá­to­ga­tók előtt Kár­pát­al­ja neve­ze­tes­sé­ge­it. A szö­vet­ség tör­té­ne­te 1996-ban kez­dő­dött, ami­kor Ötvös Ida és fér­je, Sán­dor peda­gó­gu­sok­ként az akko­ri nehéz gaz­da­sá­gi hely­zet­ben egy magyar­or­szá­gi ked­ves barát­juk által ismer­ked­tek meg a falu­si turiz­mus­sal. A hiva­ta­los beik­ta­tást négy év komoly utá­na­já­rás és tanul­má­nyo­zás előz­te meg, Kár­pát­al­ján ez volt az első egye­sü­let, mely falu­si turiz­mus­sal kez­dett el fog­lal­koz­ni. A szö­vet­ség tag­jai főként peda­gó­gu­sok. Jelen­leg 15 tag­csa­lád­ja van a Vis­ki Zöld Falu­si Turiz­mus­nak, akik közel hat­van ven­dég elszál­lá­so­lá­sát tud­ják vál­lal­ni. Tágas, ott­ho­nos por­ták, lak­ré­szek és ven­dég­szo­bák vár­ják az ide­lá­to­ga­tó­kat. A helyi ven­dég­lá­tó csa­lá­dok által az ide­uta­zók bepil­lan­tást nyer­het­nek a helyi­ek élet­mód­já­ba is, meg­is­mer­he­tik a vis­ki­ek gaz­dag kul­tú­rá­ját, nép­ha­gyo­má­nya­it és élet­vi­te­lét. Fon­tos szem­pont, hogy az ide­lá­to­ga­tók meg­is­mer­ked­je­nek a hazai éte­lek­kel. Min­den étel ter­mé­sze­tes módon, natúr alap­anya­gok­ból készül, saját készí­té­sű lek­vá­rok­kal, hely­ben ter­melt zöld­sé­gek­ből és gyü­möl­csök­ből készült sava­nyú­sá­gok­kal, befőt­tek­kel, tipi­kus, a köz­ség­re jel­lem­ző éte­lek­kel és ízvi­lág­gal ked­ves­ked­nek az ide­ér­ke­zők­nek. A Vis­ki Zöld Falu­si Turiz­mus igen vál­to­za­tos prog­ra­mo­kat kínál a hoz­zá­juk láto­ga­tók­nak. Ötvös Sán­dor ide­gen­ve­ze­tő Kár­pát­al­ja leg­na­gyobb tör­té­nel­mi neve­ze­tes­sé­ge­i­hez és leg­gyö­nyö­rűbb tája­i­ra kala­u­zol­ja az utaz­ni vágyó­kat. Vidé­künk igen gaz­dag tör­té­nel­mi emlék­he­lyek­ben. Köz­is­mert a terü­let hon­fog­la­lás ide­jén betöl­tött sze­re­pe és jelen­tő­sé­ge. Ezen a tájon szó­lalt meg leg­ko­ráb­ban magya­rul a Bib­lia, Bor­nem­issza Péter és Balas­si Bálint is ott­ho­no­san moz­gott itt, s innen indult a világ­hír­név felé Mun­ká­csy Mihály és Bar­tók Béla. Állan­dó láto­ga­tó­ja volt Visk­nek Köl­csey Ferenc, aki a hely­ség egy­ko­ri vár­he­gyi gyógy­ví­zi für­dő­jé­be rend­sze­res keze­lé­sek­re járt. Épség­ben maradt várak, kas­té­lyok, temp­lo­mok, tör­té­nel­münk meg­annyi emlé­ke vár­ja az ide­lá­to­ga­tó turis­tát. Az itt élő embe­rek sokat meg­őriz­tek a hagyo­má­nyos gaz­dál­ko­dás­ból, ma is űznek itt kis­mes­ter­sé­ge­ket. Aki úgy dönt, hogy ellá­to­gat a vidék­re, az nem csu­pán szem­lé­lő­je, de része­se is lehet a szü­ret­nek (alma­szü­ret­nek is), a kuko­ri­ca­hán­tás­nak, lek­vár­fő­zés­nek, toll­fosz­tás­nak, misá­nyá­nak (a juhok tava­szi befe­jé­se), majá­lis­nak. Ele­ve­nen élnek a szö­vés, hím­zés, csu­hé­fo­nás hagyo­má­nyai is. A ven­dé­ge­ket Vis­ken szál­lá­sol­ják el igé­nye­sen beren­de­zett csa­lá­di házak­ban, egy‑, két- és három­ágyas szo­bák­ban. A kár­pát­al­jai kör­út végén hagyo­má­nyo­san iga­zi magya­ros vis­ki vacso­rá­val zár­nak, ahol a leg­fi­no­mabb éte­lek mel­lett elő­tér­be kerül a jól ismert vis­ki nép­ze­ne és nép­tánc, hiszen az auten­ti­kus magyar nép­ze­ne műve­lő­i­nek nagy­jai, Pál Ist­ván Sza­lon­na és csa­lád­ja is innen szár­maz­nak. Az egye­sü­let a turiz­mu­son kívül ren­dez­vé­nyek lebo­nyo­lí­tá­sá­val és szer­ve­zé­sé­vel is fog­lal­ko­zik. Több nagyobb ese­ményt ren­dez­nek, mint pél­dá­ul a Fel­ső-Tisza-vidé­ki Magya­rok Talál­ko­zó­ja, a FELTISZA vagy a Mára­ma­ro­si Koro­na­vá­ro­sok Talál­ko­zó­ja, de rend­sze­res szer­ve­zői a vis­ki nép­ze­nei és nép­tánc­tá­bo­rok­nak is.
A Vis­ki Falu­si Zöld Turiz­mus sze­re­tet­tel vár min­den érdek­lő­dőt és ide­lá­to­ga­tót!