Sport, hely­tör­té­net, kul­tú­ra, barát­ság!

21, 22, 23…Van, aki­nek egy dal jut eszé­be, van aki­nek annál több, hisz eze­ken a napo­kon, 2023 ápri­li­sá­ban, tar­tot­tuk a Strá­zsa foci­ku­pát Algyó­gyon.

Már szin­te elkép­zel­ni sem tud­juk eze­ket a mér­kő­zé­se­ket a fel­vi­dé­ki­ek, dél­vi­dé­ki­ek, a szé­kely­föl­di­ek, deb­re­ce­ni­ek, a Fra­di szur­ko­lók, a Haza­já­rók és a hunyad- megyei focis­ták nél­kül. Idén az új csa­pat Buda­örs­ről jött. Fel­ké­szül­ten, fia­tal játé­ko­sok­kal is érkez­tek, de az össze­szo­kott csa­pa­tok ere­je bizo­nyí­tott. Saj­nos, rájuk nem vonat­ko­zott a kez­dők sze­ren­csé­je mon­dás, hisz a hat csa­pa­tos baj­nok­ság­ból az utol­só hely­re kerül­tek. De, akik már követ­ték e baj­nok­ság beszá­mo­ló­it tud­ják, hogy nem a focin van a hang­súly. Ennél fon­to­sabb, hogy a Kár­pát-meden­ce külön­bö­ző szeg­le­te­i­ből érke­ző focis­ták szá­má­ra egy határ léte­zik a szí­vük­ben. Ők egy nem­zet­ben gon­dol­kod­nak. Ezért is volt mél­tó, hogy a pén­tek estét a Rom­er akusz­ti­kus kon­cert­je tegye emlé­ke­ze­tes­sé.

„Piros, fehér, zöld,
Miénk ez a föld,
Innen nem moz­du­lunk,
Bár­hogy kíván­ko­zunk.”

Ez, és hason­ló szö­ve­gek hal­la­tá­ra a helyi szor­vány magya­rok erőt merí­te­nek, hogy kitart­sa­nak a nehéz­sé­gek elle­né­re is. A szom­bat reg­gel nehéz­ké­sen kez­dő­dött. A régen várt talál­ko­zá­sok örö­me nagy adre­na­lin­szint­jé­től sen­ki sem tudott alud­ni. A közös gon­dok meg­be­szé­lé­sét nem könnyű abba­hagy­ni, így késő haj­nal volt a vil­lany­ol­tás. A játé­ko­sok hat órán át rúg­ták a bőrt az algyó­gyi sport­te­rem­ben, mely sok­szor han­gos volt a gól­örö­mök­től. Ha nehéz szív­vel is, egy sor­ren­det fel kel­lett állí­ta­nunk. A díj­át­adó lebo­nyo­lí­tá­sát Kop­pán­di Zol­tán bará­tunk szí­ve­sen vál­lal­ja évről évre. Ez úttal is köszön­jük, hogy fel­vál­lal­ta. Idén a követ­ke­ző helye­zé­sek ala­kul­tak:

I hely Régi FFC, Buda­pest­ről
II. hely Lupény és Deb­re­cen közös csa­pa­ta
III. hely Kolozs­vár
IV. hely Haza­já­ró
V. hely Komák ‑Duna­szer­da­hely és Csík­sze­re­da közös csa­pa­ta
VI. hely Buda­ör­si Szé­kely Kör

Köszön­jünk min­den­ki­nek, aki annyi sok kilo­mé­tert veze­tett és uta­zott, hogy részt vegyen a foci­tor­nán. De egy ilyen hét­vé­ge több ember­nek jár elis­me­rés­sel. Külön meg sze­ret­nénk köszön­ni hiva­ta­los sza­ká­csunk­nak, Illyés Ist­ván­nak és kuk­tá­i­nak (Kati, Gyön­gyi, Iza, Árpád,) a sok tal­pa­lást. Per­sze, a szál­lás­adó­nak, Aknai Szi­lárd­nak is hálá­sak vagyunk, hogy olyan udva­ron lehet­tünk két napig, ahol Lász­ló-kori érmét talál­tak a kuta­tók. Itt áll a XI.századi körtem­lom és refor­má­tus temp­lom is, melye­ket díj­át­adás után be is muta­tott nekünk, mint tör­té­nész. Az idei érme­ket is ő áll­ta, mint az algyó­gyi Refor­má­tus Ifjú­sá­gi Köz­pont mene­dzse­re. A ser­le­ge­ket Széll Lőrinc­nek, Hunyad-megye alp­re­fek­tu­sá­nak köszön­het­jük. A focis­ták hid­ra­tá­lá­sá­ról a Csí­ki Sör Manu­fak­tu­ra is gon­dos­ko­dott. Hálá­val és köszö­net­tel tar­to­zunk azok­nak, akik köz­ben jár­tak ennek meg­va­ló­sí­tá­sá­ban.

Sok­szor mond­tuk, hogy ez az utol­só foci­tor­na, amit ren­de­zünk, mikor nehéz­sé­gek­kel áll­tunk szem­ben a szer­ve­zés­kor. És még­is elér­te a fel­nőtt­kort, ez volt a XVIII. Ha lesz foly­ta­tás, majd meglássuk…Addig is ne felejt­sé­tek:

„Azt, hogy hon­nan jössz, soha ne feledd, koro­nás címer a szí­ved felett!”