Zsol­na első virág­ko­rát a tatár­já­rás után, a szi­lé­zi­á­ból jött néme­tek hoz­ták el. A közép­kor­ban a várost Magyar­or­szág Nürn­berg­jé­nek is nevez­ték, ezt tük­rö­zik a főtér régi pol­gár­há­zai. Aztán elpá­ro­log­tak innen a szor­gos néme­tek, ami­hez hoz­zá­já­rul­tak a huszi­ták is, akik az 1430-as évek­ben két­szer is fel­éget­ték a várost. Ma már per­sze magyar szót is csak elvét­ve hal­lunk erre­fe­lé.

Az Árpád-kori kirá­lyi vár helyén, a vár­dom­bon a 15. szá­zad­ban már a Szent­há­rom­ság szé­kes­egy­ház, a mai plé­bá­nia­temp­lom hir­det­te Isten dicső­sé­gét. És hogy a zsol­nai harang sza­va minél távo­labb elér­jen, erről tett Pod­ma­nicz­ky Rafa­el ura­ság, aki 1540 körül fel­épít­tet­te a rene­szánsz Buri­án-harang­tor­nyot.

A ma is álló, 13. szá­za­di Szent Ist­ván király temp­lo­mot a szá­za­dok során több­ször átépí­tet­ték, de máig őrzi az ala­pí­tó emlé­két. A régi rege sze­rint első szent kirá­lyunk ren­del­te el a temp­lom épí­té­sét a len­gyel király ellen vívott csa­ta emlé­ké­re.

Buda­tin várá­nak tör­té­ne­tét a Balas­sák kezd­ték írni a 13. szá­zad­ban, az öreg­to­rony fel­hú­zá­sá­val. Csák Máté is befész­kel­te magát ide, majd Zsig­mond király lerom­bol­tat­ta. Az 1400-as évek­ben már a Szú­nyogh csa­lá­dot talál­juk itt, akik az erő­döt kas­téllyá bőví­tet­ték. A 18. szá­zad­tól a Csá­kya­ké lett, akik tovább csi­no­sí­tot­ták. 1848-ban, ami­kor a szlo­vák csa­pa­tok az oszt­rá­kok mel­lé áll­tak, a magyar sereg jól elver­te őket. Aztán jött Götz oszt­rák tábor­nok és bosszú­ból fel­gyúj­tot­ta a várat. Kaszár­nya lett, majd az utol­só magyar bir­to­kos, Csá­ky Géza 1930-ban fel­újí­tot­ta. Ha tud­ta vol­na, hogy 15 év múl­va új, múlt pusz­tí­tó sze­lek jön­nek és a cseh­szlo­vák kom­mu­nis­ták elűzik innen csa­lád­ját. Hát, így lehet Buda­tin ősi vára ma a dró­tos­tó­tok múze­u­ma.

Hazajáró epizódban szerepelt:

• 98. rész: Szulyói-hegyek — Kővé vált világ a Vág völgyében