Jesze­nő várát elhagy­va érjük el a Vin­nai tavat. A tó felet­ti dom­bon a nagy­mi­há­lyi neme­sek szék­he­lye, Vin­na vára árvál­ko­dik. Vin­na vagy másik nevén Tar­na várát a 13. szá­zad­ban a Kap­lony nem­be­li Nagy­mi­há­lyi­ak épít­tet­ték. A Sztá­ray csa­lád ura­dal­má­nak része­ként évszá­za­do­kig őriz­te a Tisza men­té­ről Len­gyel­or­szág­ba veze­tő Mag­na Via keres­ke­del­mi útvo­na­lat. Mint oly sok Kár­pát-meden­cei erős­sé­get, ezt is a csá­szá­ri sere­gek rom­bol­ták le a kuruc sza­bad­ság­harc ide­jén. De köz­ben vol­tak legen­dás urai. Az egyik, az akko­ri ungi főis­pán állí­tó­lag mér­he­tet­len dühé­ben magát a királyt, az ifjú Kun Lász­lót is meg­kor­bá­csol­ta. De volt egy másik is, Eödön­ffy Ist­ván uram, aki ördön­gős boszor­kány­mes­ter híré­ben állott. Egy­szer maga Wes­se­lé­nyi nádor is fel­ke­res­te Sáros­pa­tak­ról. Jól elbe­szél­get­tek, majd eljött a búcsú ide­je és Eödön­ffy min­den jóval ellát­ta a nádort. Ám ami­kor Wes­se­lé­nyi kísé­re­té­vel haza­fe­lé tar­tott, úti­cso­mag­ja úgy ahogy volt kővé vál­to­zott. Úgy tar­tot­ták, hogy a vin­nai vár ura maga az ördög volt, aki­től az Ördög­fy csa­lád is szár­ma­zik.

Hazajáró epizódban szerepelt:

• 108. rész: Vihorlát-hegység — Várak, kastélyok, kráterek