Hazajáró műsorok

Vihorlát-hegység – Várak, kastélyok, kráterek

108. rész

Az Északkeleti-Kárpátok belső, vulkáni vonulatát az Alföld felé folyó vízfolyások alaposan felszabdalták. Egyik tekintélyes tömbje, a Vihorlát tűzhányóroncsa sűrű erdőkkel borított meredek lejtőivel mint egy sziget emelkedik ki a nagy magyar Alföldből a Ciróka, a Laborc és az Ung folyók völgyei fölé. Kincses sziget ez, hisz az 1000 méteres magasságot alig meghaladó középhegység tetejét a markáns Szinnai-kő koronázza, míg kráterében csodás tengerszem csillan. A történelmi Zemplén és Ung vármegyék határhegységének egykor virágzó turistaságát Trianon elhervasztotta, majd a kommunizmus évtizedeiben nagy részét elzárták a látogatók elől. De a vén Vihorlát ma már újra tárt karokkal várja a turistákat. Bőven van itt keresnivalója a hazajárónak, hisz a vulkáni romokon a Drugethek, Sztárayak és Andrássyak egykori birtokai: várromok és kastélyok emlékeztetnek a régi magyar világra.

Látnivalók

Látnivalók / Kárpátalja / Ungvidék

Ahol a nagy magyar Alföld északon elnyújtózva a Vihorlát kúpjába ütközik, a Laborc partján, még az árpádok korában vízivár őrködött, melynek első urát Nagy Mihálynak hívták. Az ősi Kaplony nemzetségből származott, s királyi adományul kapta a birtokot hősiességéért. Aztán a vár elporladt, csak körtemplomának alapfalai maradtak meg, s Nagy Mihály utódai, a Sztárayak a maradékaiból a 17. században míves kastélyt építettek, ahonnan hatalmas felső magyarországi birtokaikat igazgatták. Valahogy átvészelte a husziták és a törökök dúlásait is, máskor meg megyegyűléseknek adott helyet. Aztán 1944-ben jött az orosz, s hozta magával az új világot, amelyben már nem volt helye se uraknak, se hagyománynak, se hitnek. A 100 éve még magyar többségű városban ma már elvétve hallunk magyar szót. Az új állam vette birtokba a kastélyt és vele együtt a Sztáray-család több tízezer kötetes könyvtárát is. Emlékül csak a címer maradt a kastély homlokzatán és a felirat a 14. századi Szűz Mária Születése plébániatemplom falán.

Nagymihálytól keletre, a Vihorlát jellegzetes vulkáni hegysége tövében az új világot hirdeti a Széles-tó víztároló is, amelyet az 1960-as években alakítottak ki a fürdőzők, a vízi sportok kedvelői és a horgászok legnagyobb örömére. A 11 km hosszú, 3 km széles és alig 4 méter mély tó keleti végén elcsendesedik, ez már egy valóságos ornitológiai rezervátum, ahol közel száz – köztük több ritka és veszélyeztetett – vízimadárfaj él.

Bővebben...

A Vihorlát felé közeledve, az Okna-patak partján fekvő apró falu, Remetevasgyár nevében és néhány épületében a Sztáray család által 1828-ban alapított vasgyár emlékeit hordozza.

Eltávolodva a lakott vidékektől és az erdőbe érve az egykori tűzhányó központi részében fekvő csodás kis tóhoz érünk. A remetei tengerszem kedvelt célpontja a turistáknak. A tó partján egy régi kis üdülőház emlékeztet arra, hogy a Sztáray család segítségével már az 1870-es években megkezdődött a Vihorlát turisztikai feltárása, ekkortól épültek az első menedékházak, utak és jelzések.

Bővebben...

A Ciróka-völgyben fekszik Szinna. Az Árpád-kori település a 14. századtól a Drugeth család birtoka volt. Kastélyát 1781-ben a Drugeth leszármazott Dernáth Teréz építtette. A grófnő halála után 1799-ben a gömöri nagybirtokos Rholl család vásárolta meg, akik szívükön viselték a környék fejlődősét. 1841-ben Hámorban vasművet építtettek, itt öntötték a kastély előtt ma is látható Herkules szobrot.

Temploma a 18. században épült, ami azóta modern külsőt kapott. Szinna utolsó magyar emlékdarabját őrzi: a magyarok nagyasszonya szentképet, a címerrel és a koronával.

Bővebben...

A kaldera gerincívét nagy kőtömbök szabdalják. Közülük a legtekintélyesebb a Szinnai-kő sziklabérce. Fémlétrákon mászunk fel a bástya tetejére, ahonnan páratlan kilátás nyílik az egész vonulatra, Ung és Zemplén vidékeire.

Délen a zempléni síkság nyújtózik. Odafent az Északkeleti-Kárpátok vonulatai húzódnak. Alattunk a kaldera 400 méteres mélyedésében a Szinnai-tó tükröződik. Szemben a Vihorlát legmagasabb csúcsa is kikandikál.

Bővebben...

A Drugethek ősi földjén továbbmenve érjük el Nagykemence községet, ahol a Csáky család 18. századi kastélya várja sorsa jobbra fordulását.

Hommona a Drugeth család egykori központja. Kastélyuk a 15. században épült. Ma már alig tucatnyian élnek magyarok Homonnán.

A város híres szülöttje Trefort Ágoston, aki 1872-ben vallás és közoktatásügyi miniszter volt a Lónyay-kormányban.

Bővebben...

A Vihorlát egyik kúpján emelkedik Jeszenő várának romja. A Drugethek Árpád-kori erősségét 1644-ben Rákóczi György erdélyi fejedelem rombolta le, maradék falai azóta porladoznak odafent.

Bővebben...

Jeszenő várát elhagyva érjük el a Vinnai tavat. A tó feletti dombon a nagymihályi nemesek székhelye, Vinna vára árválkodik. Vinna vagy másik nevén Tarna várát a 13. században a Kaplony nembeli Nagymihályiak építtették. A Sztáray család uradalmának részeként évszázadokig őrizte a Tisza mentéről Lengyelországba vezető Magna Via kereskedelmi útvonalat. Mint oly sok Kárpát-medencei erősséget, ezt is a császári seregek rombolták le a kuruc szabadságharc idején. De közben voltak legendás urai. Az egyik, az akkori ungi főispán állítólag mérhetetlen dühében magát a királyt, az ifjú Kun Lászlót is megkorbácsolta. De volt egy másik is, Eödönffy István uram, aki ördöngős boszorkánymester hírében állott. Egyszer maga Wesselényi nádor is felkereste Sárospatakról. Jól elbeszélgettek, majd eljött a búcsú ideje és Eödönffy minden jóval ellátta a nádort. Ám amikor Wesselényi kíséretével hazafelé tartott, úticsomagja úgy ahogy volt kővé változott. Úgy tartották, hogy a vinnai vár ura maga az ördög volt, akitől az Ördögfy család is származik.

 

Bővebben...