Honnan tudhatnánk, hol lehet Szelindek és Rüsz határa, ha még az itt élők sem tudták eldönteni? A rüsziek nem kevesebb, mint négyszáz éven keresztül folytattak határpert a szelindekiekkel. De ma már mindegy is: 1947-ben Szelindek községhez csatolták evangélikus templomával együtt, ami teremtemplomnak épült egy korábbi templom helyén 1636-ban. Egyszerű várfal keríti, a hozzátartozó védőtornyokat lerombolták. Különálló harangtornya 1749-ben épült, aztán egy 1858-as földcsuszamlás során az egyeneshez képest 145 centiméterrel elferdült. Rüsz azonban nem csak határpereiről, vagy ferde tornyáról híres, hanem földtani értékeiről is nevezetes – volt egykoron. A határában bugyborékoló iszapvulkánokat 1844-től kezdve többen is vizsgálták. Sajnos az 1990-es években a terület akkori gazdája földgyaluval eltüntette őket. Ugyancsak a múlté az a termálforrás, amely az 1960-as évek földgáz-próbafúrásai során keletkezett. Jód-, nátrium- és káliumtartalmú vizét reumatikus betegségekben szenvedők használták 1978-ig, amikor a kutat elzárták és betemették.
A templom és a ferde torony kerítéssel van elzárva, így a jelvényszerző mozgalom igazolópontja a templom alatti tér.
Aki romjaiban is szereti a szász evangélikus templomokat, annak a Rüsztől 4 kilométerre fekvő Szászvessződöt is ajánljuk.
