A Péter­nek fiá­ról elne­ve­zett ősi magyar Pere­det is már jó évez­re­de magya­rok lak­ják. Kez­det­ben ezt a tele­pü­lést is szer­ze­tes­ren­dek bir­to­kol­ták. Meg­síny­let­te a török idő­ket, majd a kuruc har­co­kat, és ter­mé­sze­ti kataszt­ró­fák is tépáz­ták. A temp­lom falá­ban az ágyú­go­lyók is har­ci­as idők­re emlé­kez­tet­nek.

1849. júni­us 20-án itt küz­döt­tek a honért Gör­gey vité­zei az oszt­rák sereg­gel, de nem sike­rült áttör­ni­ük a Vág men­ti fron­tot.

A pere­di­ek a világ­há­bo­rúk­ból is kivet­ték a részü­ket. Ennyi hazá­ért hozott vér­ál­do­zat után hogy is gon­dol­hat­ta a cseh­szlo­vák hata­lom, hogy vala­ha is Teše­dí­ko­vo lesz Pered­ből. Sze­gény Tes­se­dik Sámu­el, tán nem is tudott a falu léte­zé­sé­ről, még­is az ő nevét hasz­nál­ták fel a szlo­vá­ko­sí­tá­si törek­vé­sek­hez. Nem­rég a falu lakói egy nép­sza­va­zá­son nagy több­ség­gel a tör­té­nel­mi név vissza­ál­lí­tá­sá­ról dön­töt­tek. Ám a szlo­vák kor­mány szem­be ment a nép­aka­rat­tal és a mai napig nem haj­lan­dó vissza­ad­ni Pered régi nevét. De Pered is csak Pered marad, és népe magyar.

Hazajáró epizódban szerepelt:

• 175. rész: Mátyusföld — Vágsellyétől Vágfarkasdig