Hazajáró műsorok

Keresztény-havas – Brassótól a Tömösi-szorosig – Corona ékköve

44. rész

“Tehetném-e, hogy keblemet ihlet ne szállja meg, midőn e tájhoz közelitek, tehetném-e, hogy annak minden táját szépnek, elragadónak, minden hantját szentnek ne tekintsem? Hisz e vidéket, melyet a teremtő természetileg oly remekül idomita: multunk dicsősége s emlékei még inkább fölékiték, s abba mintegy lelket lehellének. Közelitsük meg s lépjünk rá a szent földre, hogy annak részletszépségeit egyenként méltó figyelemmel szemügyre vehessük.”

 Orbán Balázs: Barczaság

Így bíztat Orbán Balázs a Barcasági-hegyek előismertetésében, aminek nyomán a Hazajáró rálép most a Barcasági-hegyek „szent földjére”, hogy mindenek előtt a Brassó fölé magasodó Keresztény-havast vegye szemügyre. Azt a havast, ami a Kárpát-kanyarban, a Nagykő-havas és a Bucsecs-hegység közé ékelődve annyi épülésnek és rombolásnak volt már szemtanúja. Északi nyúlványán a megsebzett Cenk-hegy őrzi az egykoron három erdélyi nemzetiségnek otthont nyújtó Brassó ősi szellemét. Odalent a városban a háromból már csak egy nemzet uralja a várost. A sajgó sebek enyhítésére még magasabbra vágyik a Hazajáró, mert a Keresztény-havas 1800 méteres csúcsáig már nem hatolnak fel a pusztítás rontó szelei. Ott újra reménnyel telhet meg szívünk, mert a sűrű fenyvesek és hófehér sziklák néma birodalma a természet halhatatlanságát hirdeti.

Látnivalók

Látnivalók / Erdély / Barcaság

A Barcaság Koronájának egyik tagja az erdélyi szászok egykori központja, Brassó. A város alapítása összefonódik II. András királyunkkal, aki – miután a Német Lovagrendet idetelepítette – kiváltságokkal ruházta fel az erdélyi szászokat, akik a várost alapították. A török rombolás után Zsigmond király itt tartott országgyűlést, majd Hunyadi János építette újjá a szétzúzott falakat. A kiváltságos helyzetének köszönhetően szépen gyarapodó város évszázadokon keresztül a királyság délkeleti végeinek gazdasági és szellemi központja volt. Az 1848-as forradalom és szabadságharc erősen megosztotta a város nemzetiségeit. A szászok és a románok Habsburg-hűek maradtak, míg a magyarok nagy része a pesti forradalom mellé állt. Bem József tábornok 1849 tavaszán vonult be a városba.

A város híres szülöttje az 1887-ben született költő, Áprily Lajos.

Brassót több száz éven át csak szászok és magyarok lakták, a románok a várfalon belül nem is építkezhettek. Az egykori szász és magyar városmag máig megőrizte régi hangulatát: középkori épületei és zegzugos utcácskái – mint legszűkebb sikátora, a Cérna-utca is – viszonylag épségben megmaradtak. A megmaradt városfalon nyit utat a központba a Katalin-kapu. Úgy tartják, itt, a 15. századi Fekete-templomnál ér véget a gótika, s vele együtt az európai kultúra is. Az a kultúra, ami a 17. századi arculatát megőrző főtér házain is visszatükröződik.

Az evangélikus templomban őrzik a Cenk-hegy tetejéről lerombolt milleniumi emlékmű egy darabkáját.

Bővebben...

Brassó felett magasodik a Cenk-hegy. Régi sziklaút vezet a hegyre. Az út a 80 éve a sziklába vágott Gábony-lépcsőn emelkedik felfelé a sárga háromszög jelzésen. A nép ajkán számos legenda keringett a hegyről, az egyik szerint Cenk egy óriás volt, akit fekve, álmában ért a végzet. A csúcs északi oldalában 1873-ban építették az első kilátót, ahonnan csodás kilátás nyílik Brassóra és a Barcasági-síkra. A Cenk-hegyen egykor milleniumi emlékmű magasodott, ami barbár pusztítás áldozata lett. Ma már csak alapjai láthatók a csúcson.

Bővebben...

A Cenk-hegyről a kék jelzésen haladva, majd egy jelzés nélküli útra kanyarodva érjük el a Salamon-követ. A legenda szerint ebben a sziklaodúban bujkált Salamon király élete utolsó éveiben. Mikor megcsapta a halál szele, koronáját az egyik tölgyfa odujába rejtette. Salamon koronáját ma is Brassó város címerében láthatjuk.

Bővebben...

A XIX. században fellendülő természetjárás 1880-ban nyert szervezett formát, amikor szász turisták Nagyszebenben megalakították a Siebenbürgischer Karpaten Vereint. Az egyesület hamar felvirágoztatta a dél-erdélyi turistaéletet. Aztán jött 1945, s az új hatalom törvényen kívül helyezte az SKV-t, menedékházait pedig államosította. Fél évszázados kényszerszünet után Szebenben, majd Brassóban is újjáalakult a szászok Kárpát Egyesülete, sőt, itt a Keresztény-havason még egykori menedékházukat, a Julius Römer hüttét is sikerült visszaszerezniük.

A menedékháztól alig félórás túra vezet a Keresztény-havas csúcsára, ahová kikerültek a turistákat tájékoztató táblák. Innen gyönyörű panoráma nyílik a Bucsecsra, a Baj-havasra, Nagykó-havasra, Csukásra, a háttérben pedig a Barca-mező, a Bodoki-havasok és a Persányi-havasok nyújtanak csodálatos látványt.

Bővebben...

A Déli-Kárpátok egyik legszebb és legjelentősebb átjárója a Tömösi-szoros. Az 1848-as szabadságharcban egy árulás következtében itt elesett katonák emlékét őrzi a Magyarvár, amit a román megszállók már többször is meggyaláztak

Bővebben...