Borzsa-havasok – és a bojkók Verhovinája
Hazajáró műsorok

Borzsa-havasok – és a bojkók Verhovinája

79. rész
"A Nagy-Ág völgye felső felét a környező vadregényes bércekkel és mellékvölgyekkel együtt Verhovinának nevezik. E gyönyörű erdőségekkel borított, a zordonságig kietlen hegyvidék hazánk legismeretlenebb tájának mondható, melynek szegény lakossága majdnem elfeledve él. Itt még őserdők is vannak, főleg a magasabb bérceken, bár itt-ott kopár hegyek is meredeznek. A Verhovina apró falvai általában szétszórtan fekvő faházikókból állanak."
Várady Gábor: Máramarosmegye (1900)

Mintha ezt a vidéket még a pusztító szovjet medve is elkerülte volna. Mindenesetre amióta elhúzta az irháját a Kárpát-medence északkeleti hegyvidékéről, Kárpátaljáról, az évtizedekig elzárt hegyek birodalma újra izgalmas felfedező túrák helyszínévé vált. Ilyen gyéren lakott, ismeretlen hegy a Máramarosi-havasok előterében, a Latorca és a Nagyág folyók között helyet foglaló Borzsa-havasok is. Közel 100 kilométer hosszú, terjedelmes vonulata őserdőkkel benőtt völgyekkel, széles gyephavas gerincekkel, gyorsfolyású patakokkal és látványos vízesésekkel várja a kalandvágyó turistát. A Borzsa-havasoktól északra elterülő Verhovina modernség által érintetlen vidékén jól itt felejtődtek a hegyvidéki ruszinok egyik hagyományos néprajzi csoportja, a bojkók. Be is kukkantunk a Nagyág völgyében megbújó apró falvaikba, megcsodálni görög katolikus fatemplomaikat, archaikus faházaikat és élő néphagyományukat.

Látnivalók / Kárpátalja / Máramaros

A bojkó rutének központja, és a Nagy-Ág folyó legnagyobb települése Ökörmező. Az elmúlt korok élő tanúja az 500 éves tölgyfa, ami alatt még maga II. Rákóczi Ferenc fejedelem is megpihent. Elnézve a városias életképet, nehéz elképzelni, hogy itt régen csak néhány pásztorkunyhó állt, majd az Úrmezeiek régi birtokára a 15. században a Lipcsei földesurak telepítettek a Kárpátokon túlról ruszinokat. A ruszin többségű Ökörmezőn a szovjet rendszer előtt majd 700 német mellett több mint 250 magyar is élt.

A két nagy háború hősi halottainak emlékét kereszt őrzi.

Bővebben...

Kenézi telepítésű falucska Repenye. A ruszin népcsoportok, így a bojkók is a görög katolikus vallást követik. Fenyőgerendából épült templomaik egyik gyöngyszemét sajnálatos módon a ’90-es években bádoggal fedték be, de kívül-belül így is sok régi fafaragást és értéket megőrzött.

A Borzsa-havasok ölelésében fekszik Kispatak. Klasszikus bojkó falu a hegyek között, lakói igen barátságosak, főleg a magyarokkal.

A Fehér-ág völgyében továbbhaladva érjük el az 1463-ban alapított Fülöpfalvát.

A Repinka patak partján álló jellegzetes bojkó típusú görög katolikus fatemplom a 18. században épült az Istenszülő Szűz Mária Istenanyasága tiszteletére. A mesterien összeácsolt épület kétszintes, zsindelyezett tornya érdekes tulipános díszítőelemeket mutat. A templom mellett ruszinföldre jellemzően külön harangláb áll.

Bővebben...

Fülöpfalva fölött az erdőbe érve már egy fizetőkapun kell átmennünk. A potom összegért igényesen kiépített kirándulóhelyet és egy igazi varázslatot kapunk cserébe.

Kárpátalja egyik legnagyobb és legszebb vízesése, a Sipot 14 méter magasból vetődik le a sziklalépcsőkön.

Bővebben...

A főgerinc felé tartva, ahogy kiérünk az erdőhatár fölé pazar kilátás fogad: előttünk a Borzsa gerince, a Nagy-hegy tömbjével már nagyon várja, hogy a hátára lépjünk. Visszafelé a Fehér-ág völgye, a Máramarosi Verhovina elszórt bojkó falvai, fölöttük távolabb az Északkeleti-Kárpátok havasai vérbeli Kárpátaljai tájképet varázsolnak elénk. Ha kicsit rájuk közelítünk, északnyugatról délkeletre, ott sorakoznak a Vereckei-Beszkidek ormai, közöttük a Pikuj ormával. Északra a Máramarosi-havasok, mögötte a Gorgánok is ott napoztatják csupasz hátaikat. Északkeletre a Toronyai-hágó környéki hegyek, sőt, még a Fekete-bérc is felvillantja magát.

A mesés körképbe feledkezve érjük el a főgerincet a Gemba-csúcsánál. Innen a gerinc mindkét irányába hosszan ellátunk.

Az Asztag-csúcs a Borzsa-havas ékköve. Innen ered a Borzsa folyó, amit egy kereszttel jelöltek meg.

Bővebben...