Tiszai Hazajáró — Rákóczi talpasainak nyomában

Tiszai Hazajáró — Rákóczi talpasainak nyomában

Az idei nyár utol­só hiva­ta­los nap­já­nak reg­ge­lén, a szat­má­ri Kisar refor­má­tus temp­lo­má­nál gyü­le­kez­tek a Tiszai Haza­já­ró túra lel­kes részt­ve­vői. A csa­pat tag­ja­it Gacsá­lyi Gyu­la helyi refor­má­tus lel­ki­pász­tor köszön­töt­te, majd veze­té­sé­vel meg­is­mer­het­tük Kisar tör­té­ne­tét, neve­ze­tes­sé­ge­it, a helyi embe­rek szor­gos men­ta­li­tá­sát, majd belül­ről is meg­te­kin­tet­tük a temp­lo­mot. Az útra indí­tó áldás után lel­kész úr még meg­ven­dé­gelt ben­nün­ket a gyö­nyö­rű paró­ki­án, hogy a lel­ki útra­va­ló mel­let a lábunk­ba is kap­junk egy kis szat­má­ri üzem­anya­got.

A Tiszán átíve­lő hídon átkel­ve már­is Tiva­da­ron vol­tunk, majd a gáton hala­dó piros sáv jel­zé­sen indul­tunk Tar­pa irá­nyá­ba. Gyü­möl­csö­sök mel­lett kényel­me­sen halad­va gyö­nyör­köd­het­tünk a táj­ban. Egy sza­ka­szon a gát­ról letér­ve egy árté­ri sze­kér­úton veze­tett az út, kuko­ri­cá­son és gyü­möl­csö­sö­kön keresz­tül. A gát­ra vissza­tér­ve már meg­lát­tuk a tar­pai refor­má­tus temp­lom tor­nyát.

A tele­pü­lés­re beér­ve, taka­ros, ren­de­zett por­ták között sétál­va értünk be a köz­pont­ba, ahol Esze Tamás egész ala­kos szob­ra áll. Itt várt ben­nün­ket Husz­ti Elek bará­tunk, aki már a Haza­já­ró itt for­ga­tott epi­zód­já­ban is lel­kes lokál­pat­ri­ó­ta­ként vezet­te a stá­bot. Most min­ket is ugyan­ilyen lel­ke­sen foga­dott, és min­dent elme­sélt nekünk a tele­pü­lés­ről, Esze Tamás­ról és a Rákó­czi sza­bad­ság­harc­ról. A vezér­lő feje­de­lem lovas­szob­rá­nál per­sze nem marad­ha­tott el a cso­port­kép. Ezután kívül-belül meg­cso­dál­tuk a gyö­nyö­rű fal­fres­kó­kat rej­tő refor­má­tus temp­lo­mot, meg­is­mer­tük a hoz­zá kap­cso­ló­dó tör­té­ne­te­ket és sze­mé­lye­ket is. Vége­ze­tül Elek vezér­le­té­vel átsé­tál­tunk a muze­á­lis érté­kű szá­raz­ma­lom­hoz, ahol meg­is­mer­tük a műkö­dé­sét és pár vic­ces anek­do­tát is. A csa­pat gye­rek tag­jai még meg is haj­tot­ták a mal­mot, így kap­csol­va össze a múl­tat a jelen­nel.
Meg­kö­szön­tük Husz­ti Elek­nek, hogy szánt ránk időt, és min­den­ki­nek csak aján­la­ni tud­juk, hogy ha Tar­pán jár és hon­is­me­re­ti veze­tést sze­ret­ne, vegye fel vele a kap­cso­la­tot. Min­den tele­pü­lés­nek leg­alább egy ilyen lel­kes embert kívá­nunk!

Tar­pát a főút men­tén hagy­tuk el, majd azon értünk vissza Tiva­dar­ra, ahol már várt ben­nün­ket a cél, a helyi sza­bad­strand. Az okle­ve­lek és a gra­tu­lá­ci­ók kiosz­tá­sa után irány is a tiszai csob­ba­nás, majd a csa­pat egyik fele indul is tovább Mára­ma­ros­ba, a töb­bi­ek pedig haza.

Köszön­jük min­den­ki­nek a rész­vé­telt, a helyi­ek­nek pedig a ven­dég­lá­tást! Jövő­re foly­ta­tás, remél­he­tő­leg egy­re köze­lebb Kár­pát­al­já­hoz!

A túrá­hoz kap­cso­ló­dó Haza­já­ró epi­zód: